Istenek és emberek kegyetlen viadala

A Nemzeti Színházban Heinrich von Kleist Amphitryonját mutatták be a hét végén, Gothár Péter rendezésében.

Makrai Sonja
2013. 02. 24. 19:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Thébában az idő kizökkent magából: egy éjszaka erejéig senki sem az, aminek látszik. Most is emberéletek függnek az istenektől, de itt nem véres harcról van szó, hanem lelketlen átverésről, könyörtelen próbatételről, cinikus játszmákról. Jupiter, az örök úr Amphitryon alakját ölti magára, hogy a tisztalelkű Alkménét elcsábítsa és magáévá tegye. Merkur pedig Amphitryon szolgájaként, Sosiasként kelt zűrzavart. Moliere nyomán Heinrich von Kleist írt romantikus darabot a hűség és hűtlenség, a megcsalás és megcsalatás, a az elfogadás és megalázkodás problematikájáról, az isteni és emberi létezés kettősségéről. Forgách András fordítását a mostani változathoz Gáspár Ildikó szedte szét és szőtte újra, a Mohácsi-fivérek gyakorlatához hasonlón.

Elöl Alföldi Róbert, míg a háttérben: Tenki Réka és Udvaros Dorottya

Fotó: Nemzeti Színház/Horváth Judit

 

Tihanyi Ildi „esendő” papírruhái szimbólumrendszert alkotnak: a földi halandók monokróm viseletekben, míg az istenek fehér ruhában lépnek színre. Alkméné változó öltözékein tisztasága és vétke egyaránt visszaköszön. A Bibliából is ismerős: „Ha olyanok volnának is bűneitek, mint a skarlát, fehérek lesznek, mint a hó; és ha olyan vörösek is, mint a bíbor, olyanok lesznek, mint a gyapjú.” (Ézs: 1,18) A színpad és a nézőtér – ahogy azt Gothár Pétertől már megszokhattuk – egymásba olvad. Már az első pillanatban bevonják a közönséget a történetbe, Théba lakóinként szemléljük azt a küzdelmet, ami istenek és halandók között zajlik.

Aki ennyire félti neve tisztaságát, nem is tudja viselni – mondja Jupiter Amphitryonnak és milyen igaza van. A hadvezért alakító Nagy Zsolt mintha útvesztőbe került volna: ő maga sem tudja, ki is ez az Amphitryon valójában. A thébai hős az ő megformálásában a nagyhangú és a frusztrált, bizonytalan fickó között lavírozik valahol, vesszőfutása is hamisnak tűnik. Még korunk hősének is kevés lenne. Vele szemben Znamenák István jól ismeri Sosias figuráját, hisz már a 2008-as kaposvári változatban is ő játszhatta el a szolgálót. Alakítása most is hibátlan. A kisstílű szolga az állandó túlélésre játszik, mégis: Znamenák Sosiasa végtelenül szerethető figura, akinek esendősége megbocsátható. Méltó partnere Nagy Mari Charisa, a tenyeres-talpas asszony, aki a maga egyszerű módján éli meg a helyzeteket, és talán épp ennek köszönhetően nem is hibázik akkorát.

Alföldi Róbert valóságos istenségként létezik a színpadon, aki a végsőkig képes titkolni jöttének valódi okát, a féltékenységet – hogy Alkméné kizárólag urát és parancsolóját imádja, ha imádkozik, akkor is csak Amphitryonhoz imádkozik. A vonzó, érzelmes férfiből Alföldi Jupitere megdöbbentő kegyetlenséggel válik cinikus mindenhatóvá, aki kemény leckével fizetteti meg azt, aki ellene vétkezett. Udvaros Dorottya pökhendi, kioktató Merkúrként van jelen, aki minden pillantásával, gesztusával érezteti, felette áll mindenkinek. Tenki Réka szépen hozza Alkménét, az éretlen és megtéveszthető nőt. A fiatal lány mintha vágyképeket kergetne, állandó harcot vívva önmagával, s képtelen megválaszolni a kérdést: szíve kié is valójában?

Nagy Zsolt és Tenki Réka

Fotó: Nemzeti Színház/Horváth Judit

 

Az istenek önző játékot játszanak, a pusztítás végeztével pedig pont olyan váratlanul távoznak, ahogy érkeztek.  De ez után Thébában már semmi nem lehet a régi. Alkméné gyermeket hord a szíve alatt, Herkulest. Alkméné porba roskadva fogadja Jupiter ítéletét, Amphitryon megtörten néz szembe a valósággal.

Gothár Péter rendezése felkavaró. A fekete humort és a végletekig kiaknázott helyzetkomikumot szép lassan, szinte észrevehetetlenül kebelezi be a kíméletlenség. Az emberek megtiporva maradnak magukra, az istenek pedig, mint akik jól végezték dolgukat, a vaslépcsőn másznak vissza Olümposz hegyére.

(Heinrich von Kleist: Amphitryon. Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpada. Rendező: Gothár Péter.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.