A Hrusztaljov, a kocsimat!, a Barátom, Ivan Lapsin, Húsz nap háború nélkül, és az Ellenőrzés az utakon című filmdrámák rendezője, forgatókönyvírója 1938. július 20-án Leningrádban született. Ott végezte el 1960-ban a színművészeti főiskolát, majd Szmolenszkben kezdett dolgozni. 1964-től a Lenfilm, a leningrádi filmstúdió munkatársa volt haláláig.
Egy San Franciscóban megjelenő orosz nyelvű lap, a Csajka hasábjain 2011-ben közölt cikk szerzője Alekszej Germant „ismeretlen klasszikusnak” nevezte, akit lehetett szeretni és bírálni, de abban senki sem kételkedett, hogy életében klasszikussá vált. Tarkovszkij is nagyra tartotta German munkásságát, de a nagyközönség alig ismerte a sztálinista rendszert bíráló alkotásait. A rendezőt többször elbocsátották a Lenfilmtől, a hatalom el akarta hallgattatni, ezért filmjeit évekig nem mutatták be.
Az Ellenőrzés az utakon című filmet 15 évig, a Barátom Ivan Lapsint 3 évig fektették a polcokon. A Húsz nap háború nélkül című film 1976-ban készült el, de csak 1987-ben jelent meg a mozikban. A rendező a sztálini rendszer végnapjait bemutató alkotásába, a Hrusztaljov, a kocsimat! című filmbe a peresztrojka után kezdett bele. Hét évig dolgozott rajta, s amíg készült, már legendává vált, de 1988-ban Cannes-ban nem kapott díjat.
Egy 2007-es interjúban elmondta, hogy a nyolcvanas években a maffia megrendelésére megverték. Akkor derült ki, hogy súlyos betegségei vannak. Germant tavaly november vége óta kezelték a szentpétervári katonai klinikán. Elesett és beütötte a fejét. Belső sérülései miatt meg kellett operálni, tüdőgyulladásból is kikezelték, de a szíve nem bírta tovább. „Nem az ő hibájuk, hogy nem tudták visszahozni, egyszerűen megállt a szíve” – írta fia az Eho Moszkvi honlapján.
Ifjabb Alekszej German arról is beszámolt, hogy amikor édesapja még eszméleténél volt, és ő meglátogatta, a híres rendező éppen egy támogató levelet diktált a Lenfilm filmstúdió érdekében, ahol egész életében dolgozott, és amelyet jórészt egészsége árán sikerült megmenteni a bezárástól.
