Szerelemcsütörtök: gyerekdalok segítik a pszichológiát

Szerelemcsütörtök, dobszerda: Korzenszky Klára énekes új gyermeklemezének anyagát saját civil szakmája, a gyermekpszichológia tapasztalataira támaszkodva építette fel.

Hány kisgyermek királyfi vagy királylány manapság? Vajon a mai gyermekek akarnak-e még sárkánnyal küzdeni a királylányért, vagy őket már csak Darth Vader hozza lázba? Miközben a szakirodalom a mai napig azt vallja, hogy a hagyományos mese mindennapos jelenléte feltétlenül szükséges a kisgyermek egészséges testi-lelki fejlődéséhez, sajnos az a tapasztalat, hogy nagyon kevés családban rendszeres a meseolvasás. A gyerekek többsége számítógépes játékokon és a mesecsatornák nem túl épületes rajzfilmjein éli ki ilyen irányú igényeit, nem véletlen, hogy egyre többükkel fordulnak szakemberhez pszichés vagy viselkedési problémák, tanulási nehézségek miatt. Hasonlóan fontos az egyszerű népi gyermekjátékok, gyerekdalok és mondókák szerepe a beszédfejlődésben, a ritmusérzék és a mozgás kialakulásában, s ezeket egyetlen popsláger sem helyettesítheti.

Korzenszky Klára, a Makám és a Tűz Lángja zenekarok énekese civilben gyermekpszichológusként dolgozik, és a fent említett problémákkal naponta szembesül. Éppen ezért döntött úgy, amikor felkérték egy gyermeklemez elkészítésére, hogy munkájából fakadó tapasztalataira építi a műsor szerkesztési elvét. Az eredmény pedig önmagáért beszél: a Szerelemcsütörtök, dobszerda olyan album lett, amely mondókáinak, gyerekdalainak sorából úgy alakul ki a népmesék rövid archetípusa, hogy közben az egyes szövegek értelméhez is sokkal közelebb kerülünk. – Tudatosan választottam az alapdalokat, azokat, amelyeket mindenki ismer – mint például a Cickom, cickom vagy a Csillag Boris –, de amelyeket a legtöbben megszokásból éneklünk, bele sem gondolva az értelmébe. Fontos volt számomra, hogy ezeket egymás mellé rakva alakuljon ki a mese, hiszen így kerülnek a helyükre, a maguk funkciójába a dalok, s így mindenki rájön, miről is szólnak az egyes szövegek – meséli Korzenszky Klára, aki a lemez anyagán egy évig dolgozott, és ezalatt néprajzi szempontból is alaposan utánanézett a témának. A korong zenei szövetének kialakításában az énekesnő segítségére a Makámból ismert Eredics Dávid és Porteleki Áron, a Tűz Lángja zenésze volt. Eredics Dávid révén kapcsolódott a munkába a Söndörgő együttes, de a Tűz Lángjából is többen csatlakoztak (Salamon Soma, Kiss Krisztián), és Bolya Mátyás is, a mesét megjelenítő prózai szöveget pedig Kálloy Molnár Péter hangján hallhatjuk.

A lemez azonban nemcsak emiatt érdemes említésre, hiszen a gyermek-pszichodráma szempontjából is úttörő jelentőségű. – Magam is foglalkozom a hagyományos gyermek-pszichodrámával, amelynek a lényege, hogy mesékkel dolgozik, a gyerekek maguk választanak szerepet, ebből alakul ki a történet, és a mesébe illetve a szerepükbe való beleélésen keresztül zajlik bennük egyfajta változás a terápia során – mondja a gyermekpszichológus-énekes. Tapasztalatai kapcsán megemlíti azt is, hogy manapság a gyerekek ritkán választják a hagyományos királyfi szerepét, nem akarnak már hősök lenni, akiknek próbák során kell megmenteni a királylányt. – A „mintha”-játék, szerepjáték pedig óriási jelentőségű óvodáskorban, ezért is szerettem volna a lemezen a hagyományos szereposztást megjeleníteni a királyfival, aki a sárkány legyőzésével nyeri el a királykisasszony kezét – teszi hozzá.

Ezért aztán Korzenszky Klára hosszú távon mindenképp a pszichodráma-foglalkozások részévé szeretné tenni a lemez anyagát, a közeljövőben a Mesemúzeumban indul majd ilyen csoport. Tapasztalat már van, hiszen hasonló foglalkozások alkalmából már rakták fel az albumot a gyerekeknek. – Ha megtanítunk egy dalt, az fejleszti a ritmusérzéket, a zenei készséget és ha még körjáték is kapcsolódik hozzá, a mozgást is, a szöveg értelmének felismerése pedig a lélekre hat, amellett, hogy egy ilyen közös éneklés közösségi élmény is – sorolja a pozitívumokat az énekesnő, majd hozzáteszi: az egyes dalok bizonyos helyzetekben alkalmazva akár egyfajta „kabalaként” is működhetnek. – Nem véletlenül alakultak ki így ezek a szövegek, ezért bizonyos szituációkban, például ha fél a kisgyerek a sötétben, a sárkányölő mondókával visszanyerheti a bátorságát, és az a tudat, hogy ez a dal vagy mondóka kabalaként mindig ott van nála, biztonságot adhat – mondja Korzenszky Klára, majd hozzáteszi: természetesen nemcsak terápiás céllal lehet hasznos ez a műsor, hanem az egészséges gyerekek egészséges személyiségfejlődését is segítheti.

A lemez bemutatóját a dalokhoz illő környezetben tartják vasárnap délelőtt tizenegy órakor: a Döbrentei téri Mesemúzeumban. Korzenszky Klára interaktív koncertet ígér, amely során a gyerekeket is bevonja majd történetbe, s mivel az októberben nyílt Mesemúzeum pontosan ugyanazt az alapmesét tárja kis látogatói elé, a közönség az előadás után a tárlat során újra végigélheti a történetet.