Tízezrek voltak kíváncsiak a busók attrakcióira

Mintegy 80 ezren kísérték figyelemmel a szervezők becslései szerint a busójárás fő programjait vasárnap Mohácson.

PR
2013. 02. 10. 19:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Több látogatót tulajdonképpen már nem bír el a város” – mondta a hatalmas érdeklődésről az MTI-nek Hegedűs Emese, a népszokás egyik fő szervezője. Hozzátette, soha ennyi jelmezes nem gondoskodott még a vendégek szórakoztatásáról: a vasárnapi felvonuláson 1015 maskarás, köztük több mint 900 busó vett részt.

Az MTI tudósítójának helyszíni tapasztalatai szerint az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára 2009-ben felvett fesztivál népszerűsége folyamatosan nő, kiemelt rendezvényei egyre több embert vonzanak.

Tömve volt a város

Vasárnap délután már alig lehetett parkolóhelyet találni a belváros közelében. A kitelepült vendéglősök sátrainál hosszú sorok kígyóztak, és élénk érdeklődés mutatkozott a kézművesek portékái iránt is. A busók felvonulása mentén pedig olyan tumultus alakult ki, hogy sokan fél óránál is többet álltak egy helyben, mire az útlezárások megszűntek és mozdulni tudtak.

De megérte, mert a borzas bundákat viselő hagyományőrzők faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, köztük favillákkal, kereplőkkel és kolompokkal „felfegyverkezve”, időnként durrogtatva, fantasztikus mulatsággal szolgáltak. A busók kora délután csónakkal a Mohács-szigetről átkeltek a Dunán, a felvonulást követően a kompról a folyó vizére bocsátották a kimúlt telet jelképező fakoporsót, sötétedéskor meggyújtották a főtéren álló, rőzséből összehordott hatalmas máglyát. Közben szívesen fotózkodtak a vendégekkel, és járták a horvátok jellegzetes körtáncát, a kólót.

A jelmezesek hétfőn már házról házra járva mutatják be télűző tudományukat, a húshagyó keddi zárónapon pedig újabb máglyán elégetik a zord évszakot szimbolizáló koporsót.

A törököket ijesztgették

Mohács messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.