Morzsakor ez, csupa töredékesség, és hogy ki mit lát, ért, érez belőle, az sem evidens, már rég nem az. Az eklektika nem valami egzotikus kizökkenés, hanem mindennapi alapélmény. Itt van mindjárt a világzene, és az ebbe az agyonhabosított, megfoghatatlan kategóriába sorolt zenék népszerűsége – mint kézenfekvő bizonyíték arra, mennyire fontos a nagy egymás mellett sodródásban minden csatorna, ami utat nyit valami közös élmény, jelenlét felé. A világzene fogalmába persze szinte bármi belefér, a kincs mégis az, ha a sokféleség találkozásából katarzis születik. És az ilyesmi nem vájtfülű kritikusok ítéletével, inkább kollektív lúdbőrözéssel méretik.
A Both Folkside Projekt Csillagfészek című albumának bemutatója a Fonó Budai Zeneházban február elején ilyen pillanat volt a magyar nép-, és világzene legjobbjaiból összeállt csapattal a színpadon. Both Miklós gitárprímás, a Napra zenekar frontembere csupa nagyágyút gyűjtött maga köré: Lukács Miklós cimbalmost, Szokolay-Dongó Balázs fúvóst (erdélyi furulya, szaxofon), Novák Csaba bőgőst és Dés Andrást, aki egymaga is legalább két zenekarra elég ritmusszekció. Tavaly játszottak együtt először a koppenhágai világzenei vásár magyar gálaműsorában, a kinti élmény lendületéből pedig hazafelé a repülőn már meg is született egy közös projekt ötlete. Céljuk egy volt: egymást inspirálva új zenei minőséget létrehozni.
Sikerült nekik. Ötük kölcsönhatásából felszabadító energia született, tömény gondolatiságba és népzenébe ágyazott rock and roll – mindjárt csavarva is egyet a képleten némi groteszk hanggal és pszichedeliával. A zenei megoldásokban, a szövegekben (Babiczky Tibor versei és Both Miklós saját szerzeményei) ugyanis mindvégig érződik valami finom ingadozás a legtisztább idealizmus és a gúny, az önirónia között, mintha minden dal a sorok között, félhangokban azt üzenné: az univerzum teljességét, ezt az egész repülő cirkuszt úgysem értheti meg senki, úgyhogy katarzis közben, de legalábbis a végén is ér magunkon nevetni. Ezt hangsúlyozza Both Miklós színpadi jelenléte is, aki mint valami Hendrixbe, máskor sámánba oltott, hawaii inges Elvis Presley tartja egyben elektromos gitárral a nyakában a Both Folkside Projektet. Mindig akkor vesz vissza egy arasszal, ejt el egy gaget, amikor már épp kezdenénk a saját átszellemülésünket túl komolyan venni.
