Magyarország és Lengyelország két ősi tölgy, amelyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódnak és láthatatlanul egybefonódnak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele – a lengyel és a magyar nép történelmi barátságának szimbólumává vált képet 1849-ben fogalmazta meg a lengyel publicista, Stanislaw Worcell.
A gyakran idézett gondolat ihlette Tóth Dávid szobrászművészt, a lengyel–magyar barátság első köztéri emlékművének alkotóját. Monumentális szobrát 2006. március 24-én avatta fel a győri Bem téren a két ország köztársasági elnöke, Sólyom László és Lech Kaczynski. Egy évvel később, 2007 márciusában a magyar, majd a lengyel országgyűlés egyhangúlag meghozott határozatában március 23-át a magyar–lengyel barátság napjává nyilvánította.
Fotó: Eurporess/Getty/David Sanger
Az ünnep központi rendezvényeinek fővédnöke a két ország köztársasági elnöke. A központi események rendezésének jogát megállapodás szerint felváltva egy-egy magyar, illetve lengyel város kapja meg. Az idén a választás Tarnówra esett. 1956-ban a város lakosai siettek elsőként a magyar forradalmárok segítségére.
Elsősorban azonban a legendás honvédtábornok, Bem József szülővárosaként jegyeztük meg nevét. Talán ez is magyarázza, hogy idén a magyar–lengyel barátság napját az 1848–49-es szabadságharc emlékének felidézésével ünnepli a két nép.
A tarnówi rendezvények március 22-én délután a lengyel és magyar baráti társaságok képviselőinek találkozójával kezdődnek. A március 23-ai központi ünnepségekre a városba várják Bronislaw Komorowski lengyel és Áder János magyar köztársasági elnököt. Ezen a napon leplezik le a magyar–lengyel barátság napja és a népek tavaszának 165. évfordulója alkalmából készült emléktáblát Bem József Mauzóleumánál.
A kísérő rendezvények között meg kell említeni az Erdélyi panoráma (Bem–Petőfi-körkép) részleteinek kiállítását. A monumentális körképet, amelynek központi témája az 1849. március 11-én vívott nagyszebeni csata, a szabadságharc 50. évfordulójára festette Jan Styka festőművész a magyar kormány megrendelésére. Mára sajnos csak részleteiben ismert, mivel egy 1907-es varsói kiállítás után a festő értékesítés céljából szétdarabolta.
Petőfi az Erdélyi panoráma egyik megtalált részletén
Forrás: Pulsmiasta
A Tarnówi Regionális Múzeum évtizedek óta fáradozik a feldarabolt körkép részleteinek felkutatásán. A kiállításon a múzeum birtokában lévő részleteket tekinthetik meg a látogatók. Az ünnepi rendezvények idén az események összefonódása okán már március 15-én elkezdődtek, és Tarnów mellett más lengyel városokban is megemlékeztek ezen a napon a magyar nemzeti ünnepről.
