– Ön hogy került ebbe bele?
– Magam is meglepődtem, amikor felkértek, mivel korábban én sem hallottam a TED-mozgalomról. Óriási megtiszteltetés, hogy ott lehetek az előadók között, hiszen világvállalatok vezérigazgatói, vezető tudósok, Nobel-díjasok fognak előadást tartani.
– Mi lesz a témája?
– Arról fogok beszélni, hogyan hat a zene az emberre. Nem a zenészekre, hanem mindnyájunkra. Az a címe, hogy „Miért énekel a B-közép?” Ugye a B-középen vannak a focimeccseken a legkeményebb szurkolók, akik a meccseket végigéneklik, miközben a normál életben ezek az emberek aligha szoktak énekelni. Azt boncolgatom majd, hogyan találkozik össze ez a két véglet, az egyik legmagasztosabbnak vélt művészeti forma és a legbrutálisabbnak vélt huligánok.
– Aki nem jut be a konferenciára, az teljesen ki van zárva ezekből az élményekből?
– Nem. Erre az összejövetelre drága a belépőjegy, de ez is egyfajta közönségszűrő. Ugyanakkor nagyon jól mutatja a szervezők hozzáállását, hogy a tudás valóban mindenkié, ezért néhány héttel a konferencia után minden előadás felkerül az internetre, mint ahogy minden egyes korábbi előadást is meg lehet keresni a YouTube-on.
– Milyen a közönség összetétele? Főképp tudósok, kutatók alkotják?
– Nem. Jellemzően Magyarországon is a fele magyar, fele külföldi. Érdeklődő, nyitott, széles látókörű emberek, akik érzik magukban azt, hogy egy-két jó gondolat képes megmozdítani őket. A TED nem azoknak szól, akik azt gondolják, hogy jó ez a világ úgy, ahogy van, vagy hogy úgysem lehet rajta változtatni, hanem azoknak, akik tenni akarnak, és ehhez impulzusokat keresnek.
– A TEDx mellett a kaposvári fesztiválra is folynak az előkészületek. Mi az, ami az idei találkozó különlegessége lesz?
– Olyan struktúrát találtunk ki, ami a koncerteket és a koncerteken kívüli programokat összefogja. Minden, ami történik, a zenéből indul ki. Lesz például egy olyan nap, amikor Mozart Esz-dúr kürtkvintettje szól majd a koncerten. Mozart azért írta ezt a művet, mert sokat tekézett egy bizonyos Leutgeb nevű sajtnagykereskedő barátjával, aki mellesleg nagyon jó amatőr kürtös volt, és már annyival tartozott neki, hogy nem tudta kifizetni. Ezért cserébe írt neki egy kürtdarabot. Ezen a napon tekeversenyt rendezünk, és aki megnyeri, az kap egy nevére dedikált művet. Be lehet kapcsolódni a tekeversenybe, de más olyan szerencsejátékokba is, amelyeket Mozart űzött, és jelen lesz egy sajtnagykereskedés is. Amikor Rossini G-dúr szonátája lesz műsoron, akkor pedig arról emlékezünk meg, hogy Rossini egy idő után felhagyott a zeneszerzéssel, és elkezdett inkább szakácskönyveket írni. Ezen a napon Segal Viktor lesz a vendégünk, aki megvalósítja Rossini jellegzetes receptjeit, amelyek jellemzően a libamáj és a szarvasgomba körül forognak. Együtt lehet főzni Segal Viktorral, meg lehet kóstolni a kész ételeket. John Downland dalai meghallgatása után – akit kirúgtak a királyi udvarból, mert olyan szenvedélyes életet élt – kaszinót rendezünk be, és lesz például tangó is, ezt a szenvedélyek napjának neveztük el. Próbálunk a zene mellett egy kis életszagot is becsempészni a programba, hogy megmutassuk, a klasszikus zene nem elefántcsonttorony. Szeretnénk ízelítőt adni abból, hogy micsoda szerteágazó élmények fűződnek egy-egy zeneszerzőhöz vagy darabhoz.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!