Roland Jahn a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag Das Parlament című hetilapjában megjelent interjúban kifejtette: a rendszerváltás óta kialakított emlékhelyek, emlékművek többnyire a Stasi és a berlini fal áldozatairól szólnak, holott nem csak az állambiztonsági hatóság által meghurcolt, vagy a Kelet- és Nyugat-Berlin közti határsávban menekülés közben lelőtt emberek voltak a rendszer áldozatai.
Az NDK idején „a mindennapok világában is érvényesült a diktatúra, és mély nyomokat hagyott az emberek életében” – mondta Roland Jahn. Megszenvedték a kommunista diktatúrát például mindazok, akiket politikai okok miatt elmegyógyintézetbe zártak, és a gyerekek, akik nevelőintézetbe kerültek, mert a szüleik disszidálni akartak. Az áldozatok közé tartoznak azok a diákok is, akiket a politikai nézeteik miatt kicsaptak a középiskolából vagy az egyetemről, és soha nem szerezhettek diplomát. Olyan emlékművet azonban mostanáig nem emeltek, amelyben „megtalálhatja magát az elnyomás különböző formáit elszenvedő összes áldozat” – mondta a Stasi-hivatal néven ismert intézmény vezetője.
Roland Jahn a rendszerváltás előtt polgárjogi aktivista volt az NDK-ban, az állambiztonsági iratokat gondozó hivatal vezetőjének pedig 2011-ben választotta meg a Bundestag. A hivatalhoz tavaly nagyjából 88 ezer iratbetekintési kérelem érkezett, ami csaknem 8 ezerrel több az egy évvel korábbinál.
Az érdeklődés jelentős mértékű növekedésének okairól szólva a szakember elmondta: sokan úgy érezték, hogy hosszabb időnek kell eltelnie, történelmi távlatnak kell kialakulnia ahhoz, hogy a fennmaradt iratokon keresztül szembesülni tudjanak a rendszerváltás előtti korszakkal. Mások most érkeztek el a nyugdíjas korba, és végre van idejük arra, hogy foglalkozzanak a múlttal. Vannak olyan ügyfelek is, akik a család története és a keletnémet diktatúra mindennapjai iránt érdeklődő gyerekek, unokák unszolására kérik ki a rájuk vonatkozó iratokat.
Külön csoportot alkotnak továbbá azok a kérelmezők, akik elhunyt rokonaikra vonatkozó iratokat kívánnak megismerni. Erre a vonatkozó törvény 2011-es módosítása óta jóval több lehetőség nyílik – mondta Roland Jahn.
Az 1990-ben megalakított hivatal – amelynek első vezetője Joachim Gauck jelenlegi német államfő volt – mostanáig a Stasi fennmaradt iratanyagának 93 százalékát dolgozta fel. A törvény alapján a hivatal 2019-ig, a rendszerváltás 30. évfordulójáig működhet, és a Stasi-archívumot az iratanyag feldolgozásának végeztével beépítik az országos levéltár anyagába.
Roland Jahn az interjúban nem kívánt állást foglalni abban a kérdésben, hogy meddig tarthat az állambiztonsági iratok feldolgozása, és meddig működhet az általa irányított intézmény. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a több mint 110 folyókilométernyi akta feldolgozása mellett egy online adatbázist is ki kell építeni, hogy minél könnyebben hozzáférhetővé váljon az anyag, a hivatal működésének időtartama helyett pedig az a döntő kérdés, hogy megtörténik-e maradéktalanul „a Stasi-múlt feltárása”.
