Új emlékművet sürgetnek a kommunizmus áldozatainak

Németországban a kommunista diktatúra áldozatainak számos csoportja előtt egyetlen emlékmű sem tiszteleg, ezért fel kellene állítani egy új, központi emlékművet, amely a rendszer valamennyi áldozatáról szól – fejtette ki egy hétfői interjúban az egykori keletnémet állambiztonsági szolgálat (Stasi) iratanyagát kezelő hivatal vezetője.

Grund
2013. 03. 25. 16:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Roland Jahn a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag Das Parlament című hetilapjában megjelent interjúban kifejtette: a rendszerváltás óta kialakított emlékhelyek, emlékművek többnyire a Stasi és a berlini fal áldozatairól szólnak, holott nem csak az állambiztonsági hatóság által meghurcolt, vagy a Kelet- és Nyugat-Berlin közti határsávban menekülés közben lelőtt emberek voltak a rendszer áldozatai.

Az NDK idején „a mindennapok világában is érvényesült a diktatúra, és mély nyomokat hagyott az emberek életében” – mondta Roland Jahn. Megszenvedték a kommunista diktatúrát például mindazok, akiket politikai okok miatt elmegyógyintézetbe zártak, és a gyerekek, akik nevelőintézetbe kerültek, mert a szüleik disszidálni akartak. Az áldozatok közé tartoznak azok a diákok is, akiket a politikai nézeteik miatt kicsaptak a középiskolából vagy az egyetemről, és soha nem szerezhettek diplomát. Olyan emlékművet azonban mostanáig nem emeltek, amelyben „megtalálhatja magát az elnyomás különböző formáit elszenvedő összes áldozat” – mondta a Stasi-hivatal néven ismert intézmény vezetője.

Roland Jahn a rendszerváltás előtt polgárjogi aktivista volt az NDK-ban, az állambiztonsági iratokat gondozó hivatal vezetőjének pedig 2011-ben választotta meg a Bundestag. A hivatalhoz tavaly nagyjából 88 ezer iratbetekintési kérelem érkezett, ami csaknem 8 ezerrel több az egy évvel korábbinál.

Az érdeklődés jelentős mértékű növekedésének okairól szólva a szakember elmondta: sokan úgy érezték, hogy hosszabb időnek kell eltelnie, történelmi távlatnak kell kialakulnia ahhoz, hogy a fennmaradt iratokon keresztül szembesülni tudjanak a rendszerváltás előtti korszakkal. Mások most érkeztek el a nyugdíjas korba, és végre van idejük arra, hogy foglalkozzanak a múlttal. Vannak olyan ügyfelek is, akik a család története és a keletnémet diktatúra mindennapjai iránt érdeklődő gyerekek, unokák unszolására kérik ki a rájuk vonatkozó iratokat.

Külön csoportot alkotnak továbbá azok a kérelmezők, akik elhunyt rokonaikra vonatkozó iratokat kívánnak megismerni. Erre a vonatkozó törvény 2011-es módosítása óta jóval több lehetőség nyílik – mondta Roland Jahn.
Az 1990-ben megalakított hivatal – amelynek első vezetője Joachim Gauck jelenlegi német államfő volt – mostanáig a Stasi fennmaradt iratanyagának 93 százalékát dolgozta fel. A törvény alapján a hivatal 2019-ig, a  rendszerváltás 30. évfordulójáig működhet, és a Stasi-archívumot az iratanyag feldolgozásának végeztével beépítik az országos levéltár anyagába.

Roland Jahn az interjúban nem kívánt állást foglalni abban a kérdésben, hogy meddig tarthat az állambiztonsági iratok feldolgozása, és meddig működhet az általa irányított intézmény. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a több mint 110 folyókilométernyi akta feldolgozása mellett egy online adatbázist is ki kell építeni, hogy minél könnyebben hozzáférhetővé váljon az anyag, a hivatal működésének időtartama helyett pedig az a döntő kérdés, hogy megtörténik-e maradéktalanul „a Stasi-múlt feltárása”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.