Vajna: Jönnek a magyar filmek!

Andrew G. Vajna filmszakmáért felelős kormánybiztos az elmúlt két évben kapott hideget-meleget a szakmán belül és kívül. Legújabban azért támadják, hogy működése óta még nem készült el a Nemzeti Filmalap által támogatott alkotás.

– Hogyan értékeli a Nemzeti Filmalap 2012-es évét? És a kormány miképp vélekedik az ön munkájáról?
– Az én feladatom a kinevezésem óta kettős. Egyrészt egy új, működőképes hazai támogatási rendszer kialakítása, másrészt külföldi filmgyártások Magyarországra hozatala. Utóbbiról legyen annyi elég, hogy a kinevezésem óta, az elmúlt két évben, idén januárig több mint 75 milliárd forintot költöttek külföldi filmek Magyarországon, ami hatalmas pénz egy ilyen kis ország számára. Ezekben a filmekben több mint 88 ezer statiszta és több mint 5 ezer stábtag dolgozott. Ami pedig a feladatom első részét illeti, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) ügyeit lezártuk, a szervezet konszolidációja során megspóroltunk hatmilliárd forintot az államnak, és senki nem perelt be senkit, vagyis összességében mindenki számára megnyugtató módon zárultak le a kérdéses ügyek. Az én további működésemet eztán az fogja meghatározni, hogy milyenek lesznek az újonnan készülő magyar filmek.

– A Tarr Béla vezette Magyar Filmművészek Szövetsége tartott egy közgyűlést február elején, ahol élesen bírálták az új rendszer működését, többek között az önkormányzatiságot és a többablakos rendszert hiányolva. Mit gondol, lehetséges szakmai konszenzus, vagy elégedetlenkedők mindig akadnak, s maradéktalanul tetsző rendszer nem létezik?
– Mi kitaláltunk és felépítettünk egy rendszert, megyünk előre és dolgozunk tovább. A stratégia a nevemhez fűződik, és tartom, hogy egy jó elgondolást valósítunk meg. Szerintem a Filmalap most már a szakma zömét reprezentálja, bár tudom, hogy vannak olyan rendezők és producerek, akik nem akarnak velünk együttműködni – utóbbi okait nem ismerem. Ami a bírálatokat illeti: az MMKA fénykorában legalább ennyi panaszkodó szakmabeli volt, soha nem lehet mindenkinek a kedvére tenni.

– Kétségtelen, hogy abban igaza van Tarr Béláéknak, egyelőre még nem mutattak be Filmalap
támogatta magyar filmet. Korábban 2012-re négy, 2013-ra nyolc filmet ígért.
– A filmek egymás után készülnek el, bár nem mindig abban a tempóban történnek a dolgok, ahogy szeretnénk. Egy film megírásától az előkészítésen át a gyártásig és utómunkáig nagyjából két évre van szükség, ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az új rendszer pedig ősszel lesz két éve, hogy elindult. Az általam említett számok a gyártási támogatások megítélésén alapultak, hogy abból a filmek mikor készülnek el, az már a rendezőkön és producereken, az adott film további finanszírozóin, valamint az ő időzítésükön múlik. Nekünk egy célunk van: a jó filmtervek támogatása, s ehhez a támogatáson túl megadjuk a szükséges időt is. Az első filmek ezért csak most készülnek el, s kerülhetnek a közönség elé. Idén összesen 6-7 alkotás bemutatása várható, közöttük lesznek dokumentumfilmek is. Az HBO-val van egy keret-megállapodásunk egész estés dokumentumfilmek közös finanszírozására, amelyből kettő hamarosan elkészül, az Overdose és a Szerelem patak szép reményekkel indulhat a mozikban.. Ami a játékfilmeket illeti, biztosan az elsők között lesz látható Szász János A nagy füzet című drámája, Bodzsár Márk Az isteni műszakja, és Ujj-Mészáros Károly Liza, a rókatündér című alkotása. Utóbbi kettő egyébként első film lesz. Szintén elsőfilmes Császi Ádám, akinek a Viharsarok című filmje még a nyár előtt a mozikba kerül. Azokra a kritikákra válaszul, amelyek arról szólnak, hogy a Filmalap nem költi el az éves költségvetését, csak azt tudom mondani, hogy nekünk nem az a célunk, hogy év végére minden pénzt elköltsünk, hanem hogy az adott évben a legjobb terveket kiválasszuk, és azok elkészültéhez hozzá tudjunk járulni.

– Nem először röppent fel az a kacsa, hogy a Filmalap azért spórol, mert egy nagyszabású 3D-s animációs filmre költenék az összes pénzt, amelyet Csupó Gábor rendezne.
– Teljesen alaptalan ez a feltételezés. Azt is terjesztették nemrég, hogy a Filmalap pénzét az új Die Hard-filmbe fogom beletenni, de ez sem bizonyult igaznak. Én egyébként sem pályázhatnék, de pont az a lényeg, hogy ne én gyártsak filmet, én csak őrködjek a rendszer működése felett. De ha már az egész estés animációs filmeket említi, az valóban nagy hiány a piacon, s reményeim szerint a három, Filmalaphoz benyújtott egész estés magyar animációs film hamarosan elkészül majd. Mi nagyon hiszünk bennük.

– Káel Csaba Toldi-filmterve mellett Pálfi György is beadott egy Toldi-mozi ötletet. Valamelyik elkészülhet majd? Utóbbiról azt mondják, leginkább az a probléma vele, hogy sokba kerülne.
– Káel Csaba forgatókönyv-fejlesztését gyakorlatilag lezártuk. Pálfi György végleges forgatókönyvét elfogadtuk, jelenleg tárgyalunk a megvalósítás lehetőségeiről. A költségvetésről pedig csak annyit, hogy amennyiben a döntőbizottság úgy találja, érdemes elkészülnie a filmnek, akkor igyekszünk megtalálni a módját, hogy az megvalósulhasson. A feltett kérdésre a válaszom, hogy lesz film Toldiról.

– Mit látott az eddigi filmek közül, és ez alapján mik a benyomásai?
– Szász János filmjét egészében láttam, ami a rendező korábbi munkáinak megfelelő színvonalú lesz. Érzelmileg nagyon hatásos, szép kiállítású munka. Mást még nem láttam.

– A rendező jelenleg is vágja a filmjét. Ha esetleg nem tetszene az ő változata, beleszólna az „utolsó vágás” jogán a kész változatba, vagy függetlenül attól, hogy esetleg nem ért egyet vele, ráhagyja?
– Mi javaslatokat teszünk, amit az alkotók vagy elfogadnak, vagy nem. Nem célunk ily módon beleszólni a filmkészítésbe. Sok dologban hallgatott ránk János, másokban nem, végeredményben azonban ez az ő filmje lesz.

– A filmek hogyan jutnak el a Filmalap és a produkciós iroda gondozásában a mozikba?
– A producer választja ki azt a forgalmazót, akivel együtt szeretne dolgozni. Én pedig a legnagyobb hazai multiplex hálózattal megállapodtam arról, hogy a magyar filmeket kedvező feltételekkel vegyék fel műsorukra a plázamozik. A Cinema City ugyanakkor nem ad védettséget a magyar filmeknek, azoknak ugyanúgy a többi film mellett kell bizonyítaniuk, és ha a nézők nem nézik meg az adott magyar filmet, akkor hamar kikerül a mozikból. A célunk, hogy a néző meg tudja nézni a filmet, s erre ma már nemcsak mozikban van lehetőség. Ezzel kapcsolatban vannak érdekes, új ötleteink is. Terveink között szerepel egy együttműködés az egyik nagy távközlési céggel, hogy akár egyidejű európai premiert is lehessen magyar filmekből tartani mobiltelefonon keresztül, s az egy nap alatt akár több millió nézőt is jelenthet.

– Látható a Filmalap igyekezete, hogy a korábban bizonytalan módon végbemenő költések után minden forint közpénz útját többszörösen ellenőrizze. A nyertes pályázók egy része szerint átestek a ló túloldalára, és indokolatlanul lelassultak a kifizetések.
– Ha a cégek úgy érzik, hogy ellenőrzik őket, akkor ennek én csak örülök. Ugyanis ha a Filmalap rendben talál egy elszámolást, akkor azt a Nemzeti Filmiroda, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is úgy fogja találni. Lehet, hogy ezért többet kell dolgozni, de mi igenis szeretnénk követni, hogy az általunk adott közpénz mire megy el, ezért ezen a szigoron nem is fogunk lazítani.

– Az Emberi Erőforrások Minisztériumában (EMMI) a kulturális államtitkári poszton rövid időn belül másodszor történik változás. A most kinevezett Halász Jánossal egyeztetett már filmszakmai kérdésekről?
– Halász Jánossal korábban többször beszéltem személyesen, kinevezése óta nem találkoztunk. Engem, mint kormánybiztost és a Filmalapot ezek a változások nem érintik, mert közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatal alá, illetve az MNV Zrt.-hez tartozunk, oda számolunk be, ugyanakkor ez EMMI-vel is egyeztetünk filmszakmai kérdésekről. Egyetlen ponton találkozunk, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) mozgóképet érintő pályázatai kapcsán, amelyről további egyeztetések vannak napirenden.

– Amennyiben a kulturális államtitkárral kell erről egyeztetnie, hiszen a hírek szerint a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) hatáskörébe kerülhet az NKA.
– Az NKA-nál a Vizuális Művészetek Kollégiumon belül külön területet jelentenek az artmozik, artfilm-forgalmazás, a filmes folyóiratok és filmklubok. Ez szándékosan lett leválasztva a Filmalap működésétől, és szerintem így van rendjén. Ami pedig az MMA-t illeti, Fekete Györggyel már korábban egyeztettem, aki azt mondta, hogy szerinte így tovább. Nem szándékoznak beleszólni a Filmalap működésébe. Ha pedig bárki érdeklődik a tevékenységünk iránt, annak szívesen állunk rendelkezésére.