Vangelis élete legnagyobb sikerét a Tűzszekerek című film zenéjének köszönheti, amelyért 1981-ben a legjobb filmzenéért járó Oscar-díjat is hazavihette. Az 1924-es nyári olimpiai játékokra készülő Eric Liddel skót és Harold Abrahams angol rövidtávfutó párharcát feldolgozó alkotás nyitóképe, amelyben az atléták a homokos tengerparton, a fövenyt nyaldosó hullámok között futnak Vangelis zenéjére, az olimpia szimbóluma lett, témája tavaly is felcsendült a londoni játékok megnyitóján. A Tűzszekerek zenéje az Apple céggel is összeforrt: Steve Jobs 1984-ben az első Macintosh számítógépet Vangelis szerzeményének hangjaira mutatta be nyilvánosan.
Vangelis még számos, mára klasszikussá vált film zenéjét írta, Ridley Scottal 1982-ben a Szárnyas fejvadász, majd tíz évvel később az 1492 – A Paradicsom meghódítása című alkotásokban dolgozott együtt. 2004-ben Oliver Stone kért tőle filmzenét a Nagy Sándor, a hódító című alkotásához, és Jacques Cousteau néhány dokumentumfilmjének is a népszerű görög muzsikus a zeneszerzője. Vangelis több baletthez is írt zenét, a Tűzszekerek színpadi változata jelenleg is fut Londonban.
Mythodia (Óda a mítoszhoz) című albuma 2001-ben az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egyik Mars-missziójának himnusza lett, a mű koncertváltozatát az athéni Zeusz-templom szentélyében adták elő a londoni filharmonikusok és a görög operaház kórusának részvételével. A következő évben Vangelis írta a FIFA labdarúgó világbajnokság hivatalos himnuszát, 2003-ban jelent meg a harmincéves pályafutásának legnépszerűbb felvételeit összegző Odyssey – The Definitive Collection című albuma. A zeneszerző számos kitüntetés birtokosa, egyebek között a francia Becsületrend lovagja, hazájában tiszteletbeli doktori címet kapott.
