Az ember tragédiáját balettként mutatják be

Május 24-én a Pesti Magyar Színházban mutatja be új produkcióját, Az ember tragédiájának táncszínházi adaptációját a Magyar Fesztivál Balett.

A társulat vezetője, a színmű koreográfusa és táncosa, Markó Iván elmondta, hogy nagyon fiatalon beleszeretett Madách Imre remekművébe, főként az egykori Nemzeti Színház, a mai Pesti Magyar Színház legendás előadása miatt. „Nagyszerű művészek játszottak abban az előadásban, Básti Lajos, Kálmán György, Váradi Hédi. A színház – ahol a mi előadásunk is színre kerül – ugyan nincs túl jó állapotban, de a falakból szinte sugárzik, mekkora művészek játszottak egykor itt” – emlékezett a Kossuth-díjas koreográfus.

Markó Iván monumentális előadást ígér, mint fogalmazott: a díszlet „nagyon erős, de egyben egyszerű” is lesz. „A darab nem a látványra épül, hanem az emberre, a népre, Luciferre és persze Istenre” – fogalmazott a koreográfus, aki Istent és Lucifert is megszemélyesíti, a mű elején és a végén az ő hangján szólalnak meg az Úr szállóigévé vált szavai. Szerinte a mindenható és az ördög, a jó és a rossz nem létezhet egymás nélkül, ezek egységet alkotnak. „A kiindulópont mégis az ember volt, Ádám és Éva, valamint az, hogy hiába telnek el évszázadok, a történelem folyton önmagát ismétli” – jegyezte meg, hozzátéve: izgalmasnak találta azt is, hogy Ádám számára minden színben Éva testesíti meg a szerelmet.

Markó Iván szerint a mű legismertebb mondata, a „Mondottam, ember: küzdj, és bízva bízzál!” egyszerre felszólítás az Úr részéről, ugyanakkor kifejezi a megértést is. „Az előadás végéről nem akarok beszélni, mert lesz egy nagy csavar” – tette hozzá. Azt azonban elárulta, hogy bár megtartotta mind a 15 színt, az előadás a mában játszódik, az egyiptomi színben a rabszolgák például „szakadt farmert” viselnek. „De közben a tánc révén felépül a piramis is” – tette hozzá a koreográfus, aki szerint nehéz szavakkal leírni a produkciót.

Arra a kérdésre, hogy a sokszor „tandrámának” is nevezetett művet miként lehet a tánc nyelvén előadni, azt felelte, hogy éppolyan nehéz, mint a prózai művet, hiszen mindenkinek, aki olvasta vagy látta Az ember tragédiáját, saját elképzelése alakult ki. „A nagy nehézség, hogy miként lehet egy olyan produkciót színpadra vinni, amely a többség Tragédia-képének megfelel” – vélekedett, hozzátéve, hogy az sem jelent könnyítést, hogy szavak szinte egyáltalán nem hangzanak majd el az előadásban. Kiemelte, hogy őt elsősorban a tisztelet inspirálta; tisztelet Madách Imre, a mű gondolatisága iránt.

A Magyar Fesztivál Balett vezetője szólt arról is, hogy színről színre, jelenetről jelenetre végigbeszélték a táncosokkal az előadást. Ádámot Kiss Krisztián táncolja, aki a társulat próbamestere és művészeti titkára is egyben, Évát pedig Stetina Szonja alakítja. „Ő egy gazella, elképesztően erős kisugárzása van, a színpadon könnyed, a táncban érzékeny” – jellemezte a táncosnőt Markó Iván.

Az előadás díszlete Kovács Yvette, a jelmez Berzsenyi Krisztina, a zene Faltay Csaba munkája. A zeneszerző komponálta a Mózes, avagy a Tízparancsolat című előadás zenéjét is.