Bálint Sára kötöttanyag-tervezőként végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen 2007-ben. Évfolyamtársai között volt Luu Anh Tuan, valamint Dévényi Dalma és Kiss Tibi, a Je Suis Belle márka tervezői is.
Sára közvetlen, határozott lány, mégis laza városi csaj. A tervezés mellett közel öt évig tanított sztájlisztként közép- és főiskolásokat, de rá kellett jönnie, hogy kizárólag tervezéssel akar foglalkozni, teremtő-alkotó embernek vallja magát. 2010-ben hozta létre a Balint Sara Knit/Wear márkát, amely kézi és gépi kötésű ruhadarabokat, kiegészítőket és ékszereket kínál, de az utóbbi időben már esküvői ruhákat is készít egyéni megrendelésekre.
„A skandinávok és az inuit népcsoport viseletkultúrájából merítek ihletett, a letisztult formákat természetes színekkel ötvözöm. Ragaszkodom egy-két színhez, a pasztellárnyalatokat, a földszíneket használom, forma tekintetében már egyre merészebb vagyok. A közeljövőben tervezem, hogy nagyméretű ruhákat is elkezdek gyártani, mivel nagyon kevés olyan dizájner van itthon, aki a súlyproblémákkal küzdőknek készít ruhákat, a kötött anyagok erre igazán alkalmasak. A márkaépítést a kezdetekben játékként fogtam fel, nem támasztottam eget rengető elvárásokat magammal és a márkával szemben. Ma már sokkal tudatosabb vagyok” – meséli Bálint Sára, aki a Szerelem, szerelem névre keresztelt minikollekcióval vált a tavalyi Gombold újra pályázaton ismertté. Pedig a rikító piros ruhák igencsak távol állnak a Balint Sara Knit/Wear márka tiszta világától.
„Kedves viccnek szántam az egészet: a szívecske nagyon nyilvánvaló dolog, de én egy elfeledett jelentés miatt nyúltam hozzá. A népi kultúrában a szív a férfi szimbóluma, az eljegyzett lányok viselhették magukon.”
Sára hosszú dilemma után elindult az idei pályázaton is, az Oldhands kategóriában, a tervzsűri döntése alapján munkája érdemesnek bizonyult a kivitelezésre. Három hete van, hogy a halasi csipke által inspirált öltözéket legyártsa.
„Két kiindulási pontom volt: a halasi csipke mindig nagyon aktívan reagált a különböző korszakokra, készítettek traktoros csipkét is a kommunizmus idején, anyag tekintetében ehhez nyúltam vissza. A másik forrás az Adori Office formáció egyik dala volt, a The Song of a Mute Siren, amely egy hozzám nagyon hasonló mentalitású, lelkiségű nőről szól. Ennek a dalnak a kézzel írott szövegét kötjük bele a csipkébe, egy része érthető, de a nagy része a felismerhetetlenségig el lesz mosódva” – avat be az új pályamunkájának a részleteibe Sára. Pályakezdő tervezőként kemény küzdelmet folytat, hogy jó minőségű ruhákat tudjon előállítani. Igazán jó kötőgépekhez jutni nagy kihívás, ma nagyon kevés cégnek éri meg, hogy legyártson egy-egy kis szériában készülő kollekciót. Hosszú keresgélést követően a fiatal dizájner persze már tudja hol, kinél érdemes gyártani.
A Balint Sara Knit/Wear igyekszik kollekciókon keresztül jelen lenni a piacon, de befektető hiányában ez nagy nehézséget okoz. Saját erejéből Sára eddig inkább szezonális kapszulakollekciókat hozott létre, de reméli, hogy mielőbb megtalálja a biztos pénzügyi hátteret. A termékeket közösségi webboltokban, kisebb fővárosi dizájnerbutikokban lehet kapni. Általában 15-18 teljes outfit készül, ebből is két-három méret, ami a bevett gyakorlatokat tekintve elég jó számnak mondható.
Sára Keresztury Katával, az F3 – Fight For Freedom bútor- és ruhatervezőjével nemrég költözött a Jurányi Inkubátorházba, ahol műhelyüket és bemutatótermüket is kialakították, itt gyakornokokat is fogadnak. Sára és Géczy Balázs nevéhez fűződik a 4.ROOM névre hallgató kezdeményezés is: 4 showroom 2 nap 1 helyen. A havi rendszerességgel jelentkező popup-projekt célja, hogy a dizájn iránt érdeklődők testközelből találkozhassanak tervezőkkel, akik mindig valamilyen tematika mentén mutatják meg magukat. A látogatók süti és tea mellett vehetik szemügyre az alkotók legújabb kreációit, melyeket fel is próbálhatnak, és megoszthatják egyedi igényeiket a tervezőkkel. A következő dizájnerzsúrt most hétvégén rendezik meg az Ille-Olla bemutatótermében, a téma a családban maradó dizájn. Ott lesz Visy Dóri, a LAONI – Ács Ilona és Pápai Gábor – és az IcipiCipő.
