Kórusiskola-koncert: 25 éves a napi léleknevelés

Fennállásának 25 évéért ad hálaadó hangversenyt az országban egyedülálló katedrálisi kórusiskola, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola szombat este.

2013. 04. 25. 14:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Április 27-én este 7-kor a pesti bazilika páratlan zenei eseménynek ad otthont, fennállásának 25 évét ünnepli és ad érte hálát ott a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola. Elsősorban Kodály Zoltán legkiválóbb és emblematikus vokális műveit adják elő a 12 osztályos oktatási intézmény kórusai – az alsósokból álló Gaudete gyermekkar, a felsős lányok alkotta Laudate, a gimnazisták Jubilate Leánykara, az Exsultate fiúvegyeskar, valamint az iskola régi diákjaival kibővített Cantate Vegyeskar.

Az iskola 1988-as megalapítása előtt annak művészeti vezetője, ifj. Sapszon Ferenc egy budai zenei tagozatos általános iskola énektanáraként tevékenykedett, ott szervezte meg szinte pályakezdő tanárként a Jubilate kórust, ami csakhamar Európa legelismertebb leánykórusává vált. A nyolcvanas évek vége felé aztán már nem csak az iskola Feri bácsijában, hanem a tanulókban is felmerült az igény, hogy a zenén kívül minden mást is abban a szellemben és különleges atmoszférában kellene elsajátítani, ahogyan ez a Jubilate próbáin, szereplésein zajlik. Ifj. Sapszon Ferenc több tanulmányúton is részt vett (többek közt a Kodály Zoltán által is látogatott területen, Nagy-Britanniában), és addigi tapasztalatai, valamint egy ösztöndíj segítségével nekilátott egy addig hazánkban teljesen ismeretlen iskolaforma, a katedrálisi kórusiskola megszervezésének.

„Mi nagyon emberközpontú iskola vagyunk; hiszünk abban, hogy minden egyes gyermek egy-egy megismételhetetlen csoda, saját hivatással, saját adottságokkal. Nekünk ezt föl kell fedeznünk és segítenünk kell, hogy a saját útját megtalálja mindenki. Mi nem akarunk se értelmiségit, se zenészt, mi azt szeretnénk, ha mindenki megtalálná azt, amire ő született. ( ) A diákokban sok örömünk van, mert hosszú távon – úgy látom – megállják az életben a helyüket. Nagyszerű családjaink vannak! Ez az igazi eredményessége egy iskolának, hogy boldog, ép életeket terem. Ugyanakkor úgy vélem, maga az iskola további kiművelésre vár.”

(Sapszon Ferenc – Bartók Rádió, 2013. április 21., Musica Sacra című műsor)

1988-ban tehát elindulhatott az oktatás egy újpalotai „körzeti általános” üresen álló barakképületében, illetve a központi intézmény üresen álló termeiben, először csak három osztállyal, de néhány éven belül 12 évfolyamossá vált az intézmény, amelynek „kemény magját” korábbi iskolájából „csábította át” a ma már Liszt-díjas karnagy. A cél pedig apró lépésekben megvalósulni látszott: a gyerekek mindenhez egy helyen juthattak hozzá, tanuláshoz, zenéhez, lelki neveléshez, sporthoz – a kezdeti időkben persze olyan áldatlan állapotok közepette, hogy például a tanári vécéből kellett informatikatermet kialakítani

Az iskola az évek során számos helyen kényszerült működni, 1995-ben például egyenesen Kispestig repítette a sors, mígnem az ezredforduló után a budavári Mátyás-templom lábához tudtak költözni, először egyetlen épületbe – a Toldy és az Egyetemi Katolikus Gimnázium „közé”. Ifj. Sapszon Ferenc még ezt sem tekinti véglegesnek, hisz – mint mondja – az iskola iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy a 12 évfolyamos iskolában csak helyhiány miatt kényszerülnek évfolyamonként egy osztályt hirdetni. De mint mondja, a jelenlegi léptéknek nagy előnye is a családiasság: jobban megvalósul a személyre szabott bizalmon alapuló nevelés. Nem sok híja volt egyébként a léptékváltásnak, csakhogy a 2006-ban a bővítésre megajánlott pénzt a fővárosi fenntartású intézménytől egyszerűen visszavették.

Az iskola kórusai egyébként – a kórusiskolai „műfajnak” megfelelően – rendszeres egyházi szolgálatot látnak el, a nyári kórustáborok misszióján keresztül pedig ma már Vácott (a táborok rendszeres helyszínénél) kezd csírázni egy hasonló szellemiségű, sőt akaratú iskola, egyelőre szintén csak egy-egy osztály formájában. A kórusok rendszeres szereplői rangos nemzetközi megmérettetéseknek (az MNO számolt be róla elsőként, amikor a Cantate Vegyeskar „tarolt” a nyári Schubert-versenyen), az első ízben Linzben megrendezett kórusolimpián énekkaraik több olimpiai bajnoki címmel tértek haza. Néhány esztendeje Magyar Örökség Díjjal is kitüntették a Kodály-kórusiskola énekművészetét és ifj. Sapszon Ferenc zenei-nevelői munkásságát. A jubiláló intézmény művészeti vezetője nem felejti el megjegyezni: a mindennapos lélek- és testnevelés bizony kodályi pedagógiai gondolat.

A legutóbbi nemzetközi kórussiker a nyári Schubert-versenyen elért összetett győzelem. Egy mű a döntő programjából (Morten Lauridsen: O nata lux – előadja a Cantate Vegyeskar, vezényel ifj. Sapszon Ferenc):

Az egész estés koncert csúcspontja Kodály Zoltán Missa Brevis című kompozíciója lesz, a teljes műsort az alábbi képen találja. A belépő ára 1000 forint.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.