Egy átmeneti korszak első lépéseit tesszük meg, és még nagyon hosszú út áll előttünk – utalt a magyarországi e-könyv piac kialakulatlanságára Földes László, a Kossuth Kiadó informatikai szerkesztőségének vezetője a témáról rendezett szakmai kerekasztal-beszélgetésen. A nemrégiben alakult Örökség Kultúrpolitikai Intézet első nyilvános rendezvényén beszélgetőpartnereivel, vagyis a Digitalbooks internetes könyváruházat képviselő Székffy Tamással és Farkas Istvánnal, az Egyesülés az E-könyvekért alapítójával, bloggerrel. A kerekasztal-beszélgetést L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke vezette fel.
Meglehetősen komor adatokkal indított: a legutóbbi felmérések szerint a lakosságnak még mindig csak a fele rendelkezik állandó internet eléréssel. Szerinte a digitalizáció tekintetében nem állunk túl jól. A nemzeti tudás digitális archiválásával hivatalból foglalkozó szervek is le vannak maradva ezen a téren, már csak azért is, mert az archiválásra kiváló, de a szövegek kreatív módú felhasználása terén korlátozott pdf formátumot részesítik előnyben. Vitás pontként említette a digitális kötelespéldányok kérdését, az erre vonatkozó javaslat ugyanis nem nyerte el a szakma osztatlan tetszését.
L. Simon László vezette fel a beszélgetést
Fotó: Kortárs Média
Az államnak szerinte kötelessége támogatni az e-könyv piac fejlődését, ahogy a digitalizációt, hiszen a nemzeti kultúra megőrzésének kérdése és az archívumok birtoklása egyben nemzetbiztonsági érdek is. Az e-könyv szerinte nem a hagyományos könyv ellensége, hanem egy olyan új lehetőség, ami hozzájárulhat a közös nemzeti kultúra továbbadásához. Az e-könyvek körüli problémák egyik legsúlyosabbika továbbra is annak áfakulcsa körül keresendő, ami magasabb a hagyományos könyvekénél. L. Simon utalt rá, hogy ez jelenleg nem a kormány szándéka miatt van így, hanem egy uniós irányelvnek köszönhetően kerülnek más besorolásban az elektronikus eszközként kezelt e-tartalmak.
Farkas István a mindenkori fogyasztó oldaláról közelítette meg a kérdést, szerinte a kiadók és a nemzeti kultúra felelősei még mindig nem ismerték fel az e-könyvek jelentőségét, például abban, hogy olyanok számára – gyengén látók, rossz anyagi körülmények között élők – is olvasmányélményt kínálhatnak, akik most esetleg nem vesznek könyveket a kezükbe.
