Egy átmeneti korszak első lépéseit tesszük meg, és még nagyon hosszú út áll előttünk – utalt a magyarországi e-könyv piac kialakulatlanságára Földes László, a Kossuth Kiadó informatikai szerkesztőségének vezetője a témáról rendezett szakmai kerekasztal-beszélgetésen. A nemrégiben alakult Örökség Kultúrpolitikai Intézet első nyilvános rendezvényén beszélgetőpartnereivel, vagyis a Digitalbooks internetes könyváruházat képviselő Székffy Tamással és Farkas Istvánnal, az Egyesülés az E-könyvekért alapítójával, bloggerrel. A kerekasztal-beszélgetést L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke vezette fel.
Meglehetősen komor adatokkal indított: a legutóbbi felmérések szerint a lakosságnak még mindig csak a fele rendelkezik állandó internet eléréssel. Szerinte a digitalizáció tekintetében nem állunk túl jól. A nemzeti tudás digitális archiválásával hivatalból foglalkozó szervek is le vannak maradva ezen a téren, már csak azért is, mert az archiválásra kiváló, de a szövegek kreatív módú felhasználása terén korlátozott pdf formátumot részesítik előnyben. Vitás pontként említette a digitális kötelespéldányok kérdését, az erre vonatkozó javaslat ugyanis nem nyerte el a szakma osztatlan tetszését.
L. Simon László vezette fel a beszélgetést
Fotó: Kortárs Média
Az államnak szerinte kötelessége támogatni az e-könyv piac fejlődését, ahogy a digitalizációt, hiszen a nemzeti kultúra megőrzésének kérdése és az archívumok birtoklása egyben nemzetbiztonsági érdek is. Az e-könyv szerinte nem a hagyományos könyv ellensége, hanem egy olyan új lehetőség, ami hozzájárulhat a közös nemzeti kultúra továbbadásához. Az e-könyvek körüli problémák egyik legsúlyosabbika továbbra is annak áfakulcsa körül keresendő, ami magasabb a hagyományos könyvekénél. L. Simon utalt rá, hogy ez jelenleg nem a kormány szándéka miatt van így, hanem egy uniós irányelvnek köszönhetően kerülnek más besorolásban az elektronikus eszközként kezelt e-tartalmak.
Farkas István a mindenkori fogyasztó oldaláról közelítette meg a kérdést, szerinte a kiadók és a nemzeti kultúra felelősei még mindig nem ismerték fel az e-könyvek jelentőségét, például abban, hogy olyanok számára – gyengén látók, rossz anyagi körülmények között élők – is olvasmányélményt kínálhatnak, akik most esetleg nem vesznek könyveket a kezükbe.
Földes kiemelte, hogy olyan támogatási programok, pályázatok szükségesek állami részről, ami az e-könyv formátumában rejlő lehetőségek – például az interaktivitás – kiaknázását segítik elő. Szerinte vágyálom ugyan, de mindenképpen előremutató kezdeményezés lenne az is, ha az iskolai oktatásban is szerepe lenne az e-könyveknek, így a legújabb generációk számára természetes élménnyé válna, hogy ilyen módon is lehet olvasni.
Földes László, Székffy Tamás, Farkas István
Fotó: Kortárs Média
Székffy Tamás kiemelte, egyelőre az egyik legnagyobb probléma az, hogy az e-könyves tartalmak iránt érdeklődők számára kevés a lehetőség a jó minőségű és legális szövegek megvásárlására. Abban mindenki egyetértett a beszélgetőpartnerek közül, hogy az árak okos megszabása az egyik fontos kérdés, különösen annak fényében, hogy már nőnek fel azok a generációk, akik számára természetesnek látszik, hogy az interneten minden tartalom ingyenes. Földes utalt rá, hogy bár nagy a nyomás, azért hiba lenne hozzászoktatni a vásárlókat ahhoz, hogy az e-könyvek pár száz forintba kerülnek, hiszen a magyar kiadók amúgy is szűkös forrásai mellett az ilyen tartalmak előállítása amúgy is komoly megterhelés.
Fontos vitapont volt az amerikai internetes könyvkereskedő óriás, az Amazon várható magyarországi megjelenése. Míg L. Simon a beszélgetés elején ezt veszélyforrásként hozta fel, addig Földes szerint ez lehetőséget nyújt majd a szerzői jogok újratárgyalására, ami jól jöhet írónak, kiadónak egyaránt, ráadásul mérsékelheti a nagy magyar terjesztők sokat kárhoztatott befolyását a könyvpiacra. A beszélgetés során felmerült az elektronikus tartalmak könyvtári kölcsönözhetősége is, ami szintén lökést adhat a ma még gyerekcipőben járó e-könyv piacnak.