Nem teljesen kockázatmentes, de nagyon szimpatikus vállalás volt a szervezők részéről, hogy a lírát is a program középpontjába helyezték – egy olyan világban, amikor a közönség egyértelműen a prózát (leginkább a regényeket) fogyasztja szívesen, és ezt a trendet a kiadók is követik. Az előző évek könyvfesztiváljainak új külföldi kötetei között alig-alig lehetett verseskötetet találni, és bármennyi külföldi vendéget is vártunk a fesztiválra, ezek között legfeljebb egy-két költő akadt. A verseskötetek és a költők számát tekintve idén sem tört ki forradalom, de nagy eredmény már az a törekvés is, hogy a közönség az olasz lírával is ismerkedjen.
Budapestre érkezik például Nanni Balestrini, az olasz neoavantgárd költészet jelentős figurája, egyébként prózaíró és képzőművész is. A fesztiválon pénteken lesz beszélgetés vele, ezt követően az olasz költészet kortárs dimenzióiról rendeznek kerekasztalt. Az esemény apropója az Online barokk – olasz költészet a XX. század második felében című antológia, amely tavaly jelent meg az Eötvös József Könyvkiadónál. Ezen a beszélgetésen is részt vesz Nanni Balestrini és a magyar származású olasz költő, Tomaso Kemeny is, akinek számos műve megjelent már magyarul, és időről időre találkozhatunk vele Magyarországon. Tomaso Kemenynek magyar költővel, Szőcs Gézával is lesz közös felolvasása.
Nem Tomaso Kemeny az egyetlen magyar vonatkozású olasz szerző, aki a könyvfesztivál fókuszában lesz idén. Az 1956-ban, tizenkilenc éves korában kivándorolt Giorgio Pressburgert, az olasz nyelvű irodalom jelentős alakját új könyvével, A fehér közök törvényével várják a fesztiválra. Giorgio Pressburger Dietro il bio című filmjét is bemutatják a fesztiválon vasárnap este. Érdekesség, hogy a filmet éppen a könyvfesztivál tavalyi díszvendége, Claudio Magris olasz író műve ihlette.
A népszerű olasz prózaíróval, Alessandro Bariccóval sajnos nem jön idén, új magyar kötete azonban megjelenik. Csaknem harminc nyelvre lefordított, legendás regénye, a Selyem után a Helikon Kiadó csaknem minden fontos regényét kiadta már magyarul, a Háromszor hajnalban is az ő gondozásukban lát napvilágot. A Helikon egyébként Ödön von Horváth két kötetével is előrukkolt a fesztiválra. A szerző utolsó befejezett regényéből, a frissen megjelent Korunk gyermekéből készült rádiójáték nemrég a Kossuth Rádió műsorán is hallható volt.
Az olasz standon tíz olasz kiadóval ismerkedhet meg a közönség, és tizennégy olasz szerzőt köszönthetünk személyesen. Tavaly az észak-európai országok, tavalyelőtt az Európai Unió volt a díszvendég régió a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Mindkét esetben egész régiókról volt szó, így értelemszerűen nagyobb szabású volt a könyvfesztivál külföldi felhozatala is, mint idén. A fesztiválszervezők a sajtóanyagokban arra is kitértek, hogy „az idei, viharos olasz parlamenti választások megnehezítették az olasz megjelenés gondos előkészítését.” Az elmúlt évekhez képest kevesebb szerző érkezik idén a díszvendég országból, és kevesebb új olasz kötettel számolhatunk, de a budapesti Olasz Intézet szervezésében összefogott programmal jelentkezik Olaszország. Az olvasók számára az intézet által kiadott, csak az olasz díszvendégséggel foglalkozó programfüzet is megkönnyíti a tájékozódást.
Ahogy a korábbi években, idén is érdemes lesz figyelni a fesztiválon a szomszédos országok irodalmára, Romániából például öt vendégünk lesz, köztük Ioanes Pop és Gabriel Liiceanu. Igazi csemegének ígérkezik a magyar gyökerekkel is rendelkező szlovén szerző, Joze Hradil Képek arc nélkül című történelmi és családregénye, amely a hányattatott sorsú Muraszombat történetét mutatja be egy nagycsalád Európa-szerte szétszóródott tagjainak történetén keresztül. A szerzőnek köszönhetjük az első szlovén-magyar szótárt és azt, hogy a kortárs és klasszikus magyar irodalom nagyjai közül ma már nagyon sokan olvashatóak szlovénul. Szintén érintettnek érezhetjük magunkat a szlovák Rút Lichnerová regénye, az Anna Regina kapcsán. Az ő történetében női szemszögből ismerhetjük meg a soknyelvű XVIII. századi Selmecbányát és két hírneves polgárát, Mikoviny Sámuel geodétát, kartográfust és mesterét, Bél Mátyást. Az író művészettörténész is, évekig dolgozott a Selmecbányai Bányamúzeumban, a Kollár Galéria igazgatójaként több mint száz képzőművészeti kiállítást is rendezett.
Személyesen mutatja be új magyar kötetét Jevgenyij Popov orosz író. A Vodkára vodkát az Európa Könyvkiadónál jelenik meg. A méltatói által „legoroszabb orosznak” nevezett szerző szintén egy kevésbé népszerű műfaj, a kispróza mestere, ennek ellenére hazájában és külföldön is komoly sikereket arat azzal, ahogy az orosz valóságot próbálja megragadni. Magyarul eddig A hazafi lelke című regénye jelent meg könyvformában, a Vodkára vodkát viszont már novellaválogatás, egy 2010-ben megjelent, háromkötetes orosz Popov-novellagyűjtemény alapján készült.
Több szerzővel képviselteti magát az idei budapesti könyvfesztiválon Izrael, többek között itt lesz Amir Gutfreund és David Grossmann, mindketten új kötettel érkeznek a fesztiválra. Előbbi a holokauszt emlékezetével foglalkozik, utóbbi az emberi kapcsolatok lehetőségeivel egy folyamatosan hadban álló országban. A lengyel irodalmat idén két szerző képviseli. Zoska Papuzankát tavaly megjelent első könyvéért a Polityka hetilap a hazájában nagy elismertségnek örvendő Paszport díjára jelölte. Ignacy Karpowicz pedig 2010-ben el is nyerte a rangos díjat a közelmúltban a Typotex Kiadó gondozásában magyarul is megjelent Égiek és földiek című könyvével, amely egyszerre szellemes szépirodalom és társadalomkritikus science fiction.
Bár tavaly jelent meg Német Könyvdíjjal kitüntetett regénye, A fogyatkozó fény idején (Európa Könyvkiadó) de a Goethe Intézet meghívására most is Magyarországra látogat Eugen Ruge német író. A kritika által a „nagy NDK-Buddenbrook-regényként” méltatott műben egy család történetén keresztül elevenedik meg a német történelem az 50-es évektől 1989-ig. A német nyelvű irodalom egy másik érdekes figurája a svájci Arno Camenisch is személyesen mutatja be Budapesten a L’Harmattan Kiadónál most megjelent Az utolsó cseppig – Alpesi trilógia című három kötetes regényét, amely a kelet-svájci hegyvidék lakóinak életéről mesél.
Esther Kinsky német írónak, aki korábban egy időre Magyarországon, Battonyán telepedett le, és akit különös, Magyarország ihlette regényéről, az Üdülőről ismerünk, most megint könyve jelenik meg magyarul, a Scolar Kiadónál. A Banatsko a soknyelvű bánáti valóságot jeleníti meg. A regény hangulata, az írónőnek az Üdülőben megismert távolságtartó, figyelmes attitűdje, líraisága ebben a könyvben is visszatér. A szerző sajnos szintén nem lesz itt a könyvfesztiválon, de május közepén ő is személyesen mutatja majd be új kötetét Budapesten.
A Scolar egy másik szerzője, az olasz Stefano Benni viszont itt lesz Budapesten, friss kötetével, a Gyorslábú Achillével. Ő is a kortárs világ visszásságait ragadja meg szatirikus humorral, akárcsak a fesztivál idei, francia díszvendége, Michel Houellebecq. A szerző a könyvfesztivál megnyitóján veszi majd át a fesztivál és a főváros Budapest Nagydíját, új könyve, a Lanzarote a Magvető Kiadónál jelent meg. Rá is igaz az, ami általában a nemzetközi könyvfesztivál egyéni díszvendégeire: legfontosabb műveit – az Egy sziget lehetőségét, az Elemi részecskéket és A térkép és a tájat – kézbe vehetjük magyarul. Houellebecq egyébként költőként indult, és számos verseskötetet is publikált a regények mellett, de a verseinek egyelőre nincs magyar fordítása.
A nemzetközi könyvfesztivál hagyományosan nem csak a magyarra fordított külföldi irodalom ünnepe, hanem a magyar irodalomnak is fontos eseménye, sok magyar kötet megjelentetését is a fesztiválra időzítik a kiadók. A nemzetközi könyvfesztivál magyar kínálatáról később olvashatnak a Kultúrgrundon..
