A török–magyar barátság nevében nyílik kultúrintézet

Júniusban nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt a Yunus Emre Török Kulturális Intézet Budapesten, mely a török–magyar barátság újabb fejezetét nyithatja meg.

Szathmáry István Pál
2013. 05. 10. 7:24
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Milyen személyes tapasztalatai vannak Magyarországgal kapcsolatban?
– Amikor először készültem az önök országába, még nem igazán tudtam, mi vár rám. Azt viszont rögtön éreztem, hogy ez a két kultúra nincs is olyan messze egymástól, hiszen számos dal, amit gyerekkoromban hallgattam, vagy jó pár könyv, amit akkor olvastam, kötődik ehhez az országhoz. Ezért az első pillanattól otthon éreztem itt magam.

Eredetileg áprilisra tervezték a megnyitót, mi a csúszás oka?
– Részben az, hogy szükség volt engedélyekre, miután műemlék épületről van szó. Ráadásul más országokban is most nyílnak hasonló intézetek, például Egyiptomban, Alexandriában, és ezekkel is össze kell hangolnia a munkát az ankarai központunknak. Valójában már hivatalosan működik a központ. A felújítás közben is szerveztünk különböző programokat. Csakhogy a hivatalos megnyitóünnepséghez az épületnek teljesen késznek kell lennie.

Hakki Yaz: A török–magyar barátságot kívánják megerősíteni

Fotó: Kocsis Zoltán

Hogyan néz ki a külföldi török kulturális intézetek támogatása?
– A Yunus Emre Alapítvány áll mögöttünk, amely minden tekintetben független, így a politikától is. 2007-ben jött létre, és 2009-ben alakult meg a Yunus Emre Intézet ankarai központtal. Az intézet legfőbb célkitűzése a török kultúra és művészet bemutatása a különböző országokban. Ezenfelül az akadémiai kutatások támogatása is szerepel a feladatok között. Yunus Emre nagyjából hétszáz év óta emlegetett költő, akinek verseiből népdalok és vallási énekek is létrejöttek az idők során. Szóval Emrének jelentős szerepe volt a török kultúra és civilizáció kialakulásában. Egyszerű nyelvezettel írta meg a főként az isteni és emberi szeretetről szóló verseit. Van egy olyan négysorosa, ami nagyjából arról szól, hogy ismerkedjünk meg egymással, könnyítsük meg egymás feladatait, szeressünk, és legyünk szeretve, mert a világ véges. Számunkra is nagyon fontos az ismerkedés. Főleg a török szappanoperák vannak most jelen Európában, valamint a turizmus, de Törökországnak sok olyan kincse van még ezen túl, amit érdemes megismerni. Anatóliában megtalálhatók egy több ezer éves civilizáció emlékei. A kézművesség, a zene és a gasztronómia is idetartozik, ez utóbbit a magyarok is nagyon kedvelik.

Mennyire szól bele a törökországi központ a programtervekbe?
– A saját programjainkat mi szervezzük meg, de a központ és az intézet teremti meg a pénzügyi feltételeket, ezért mindenképpen egyeztetjük az elképzeléseinket, és természetesen a világ minden táján megtalálható Yunus Emre Központokkal is összehangolva szervezzük a programokat.

Idén ünnepeljük a török–magyar barátságot hivatalossá tevő egyezmény kilencvenedik évfordulóját. Mintha ez a barátság nem lenne annyira köztudomású, mint mondjuk a lengyel–magyar.
– Ez a kilencven év diplomáciailag, politikailag egyértelműen fontos, de a barátság ennél régebbre nyúlik vissza. Van nálunk egy mondás, miszerint egy csésze kávénak negyvenévnyi emléke van. Egy régi barátságot nem lehet csak úgy elfelejteni. Ha a törökök körében valaki azt mondja, magyar, akkor barátsággal fordulnak felé. Mi azért vagyunk, hogy erre a barátságra emlékeztessük a magyarokat. A törökök és a magyarok között sok minden történt az elmúlt évszázadokban, amit mintha egy függöny takarna el, és mi szeretnénk ezt a függönyt széthúzni.

Az új kultúrintézet a tudományos kutatások elmélyítéséhez is hozzá fog járulni

Fotó: Kocsis Zoltán

Az egyik magyar kereskedelmi tévében nemrég indult útjára Szulejmán címmel egy török történelmi filmsorozat. Ön szerint milyen ma a hódoltság korának megítélése török részről?
– Én is úgy gondolom, hogy ez a százötven-százhatvan év, amíg az oszmánok itt voltak, valójában egy barátság megalapozásának és egyfajta szomszédi kapcsolatnak is tekinthető. Ennek bizonyítéka az is, hogy Thököly Imre, Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos is élete végéig Törökországban vendégeskedhetett. A sorozat is azt a célt szolgálja, hogy felfrissítse a tudást, de azért ez mégiscsak egy regény alapján készült, úgyhogy nem feltétlenül a valós történések jelennek meg benne.

A közös múltnak számos emléke van, például törökországi levéltárakban, amiket a mai napig nem sikerült még feldolgozni. Ebben nyújthat segítséget az intézet?
– Nagyon fontos közös pont törökök és magyarok között a turkológia. Az első ilyen tanszék éppen Budapesten, az ELTE-n nyílt meg, ahonnan nagyon sok híres turkológus került ki. Törökországban is folynak a kutatások, és a levéltárak feldolgozása is folyamatban van. Ehhez mi is szeretnénk hozzájárulni azzal, hogy az intézetben lesz egy kutatószoba, valamint egy könyvtár is. Vendégül szeretnénk majd látni török akadémikusokat, akik magyarul is tanulhatnak az intézet falai között, míg az itteni kutatóknak segítünk abban, hogy kint törökül tanulhassanak, és így megteremtsük a közös munka feltételeit. Az intézet elindít egy turkológiai projektet is a szegedi és a budapesti turkológiai tanszékekkel együttműködve. A legfőbb tevékenységünk alapvetően a nyelvoktatás lesz, de ezenfelül természetesen a török könyvek magyarra fordításában is támogatást kívánunk nyújtani. Van néhány magyar turkológus, aki éppen könyvet fordít, őket a már említett projekt keretein belül fogjuk segíteni. Nagyon sok jelentős írónk van, és szeretnénk az ő könyveiket is megmutatni a könyvtárunkban, és segíteni abban, hogy ezeket is lefordítsák.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.