Akik nélkül nem lett volna Buena Vista Social Club

Ismét hazánkba látogat Kuba egyik leghíresebb zenekara, a Sierra Maestra. Nélkülük nem lett volna Buena Vista Social Club és most nem beszélhetnénk világsikerről.

– Világszerte a Son legjelentősebb képviselőjeként tartják számon a zenekart. Mit kell tudnunk erről az irányzatról?
– A Son az egyszerű emberek mindennapi életét örökíti meg a zenében. Megszületése után, a 20. század elején hamar Kuba ikonikus nemzeti stílusává, a kubai zene alapjává és lényegévé vált. Ha be akarjuk sorolni, akkor az afrikai és a spanyol zenei hagyományok keverékének tekinthető.

– A zenekar alapításakor, a hetvenes évek közepén azonban már szinte ismeretlen volt ez a stílus Kubában. Honnan jött az ötlet, hogy feltámasztják a Sont?
– Valóban, a húszas, harmincas évek aranykorszakát követően a Son lassan feledésbe merült Kubában. Amikor egyetemistaként elhatároztuk, hogy zenekart alapítunk, eleinte mi is inkább az akkoriban rendkívül népszerű brazil zenei stílusokkal próbálkoztunk. Végül mégis a Sont választottuk, amely akkor szinte teljesen ismeretlen volt a fiatalok körében. Nem sokkal később már küldetésünknek éreztük, hogy újra megismertessük a kubaiakkal azt a stílust, amely egykor meghatározta az ország zeneiségét. Reméltük, hogy a munkánk sok embert motivál majd, és egyre többen térnek vissza a gyökereikhez, különösen a fiatalabb generáció tagjai közül.

– Ha jól tudom, az együttes névválasztása is a zenei hagyományokhoz köthető.
– A zenekar neve tiszteletadás az országrésznek, ahonnan a Son származik. A Sierra Maestra egy hegység Kuba keleti részén, ezen a területen született meg annak idején a Son.

– Amikor a mai kubai zene kerül szóba, mindenkinek a Buena Vista Social Club jut az eszébe. Nem érzik ezt igazságtalannak? Hiszen a Sierra Maestra indította útjára a világhódító dallamokat
– A Sierra Maestra tagjai mindig aktívan részt vettek a Buena Vista Social Club működésében, akár zenészként, akár zenei rendezőként. Segítettünk létrehozni a zenekart, és játszottunk is a lemezeiken. Kubában egyébként számos kiváló zenekar létezik, és mindannyian nagyon jó viszonyban vagyunk egymással. Ez egyfajta zenei testvériség.

– Változott a kubai zene a világsiker hatására?
– Valójában több kubai világsikerről is beszélhetünk. A húszas években Moises Simons dala, az El Manisero hódította meg a világot, az ötvenes években jött a mambó és a rumba, majd a kilencvenes években a Buena Vista Social Club. A mai kubai zene, amit mi is játszunk, az emberek vérében van, így a siker nem sokat változtat a hozzáállásukon. Az egyetlen változás, hogy sokkal több turista érkezett az országba a zene miatt. És ez újabb és újabb együtteseket ösztönzött arra, hogy tradicionális kubai muzsikát játsszanak. De ezek az idők lassan elmúlnak. Sajnos manapság egyre kevesebben hallgatnak Sont vagy más hagyományos kubai zenét. Így a kezdetekhez hasonlóan ismét küzdenünk kell, hogy megőrizzük helyünket a zenei világban.

– Azoknak, akik most ismerkednek a Sierra Maestra zenéjével, melyik albumukat ajánlanák kezdetnek?
– Tizennyolc albumunk jelent már meg világszerte, de azt hiszem, a leghíresebb és a legkönnyebben beszerezhető a Dundunbanza című, 1995-ös lemez. Ez jó kiindulópont lehet.

– Ha visszatekintenek hosszú pályafutásukra, mit tartanak a legnagyobb sikernek?
– Az elmúlt 35 évben beutaztuk a világot, koncerteztünk szinte mindenhol, a zenénket számtalan díjjal ismerték el, Kubában és külföldön is, de az igazat megvallva, számunkra a legnagyobb elismerést mindig is a kubai emberek szeretete és megbecsülése jelenti.