Az elveszettnek hitt fejezetek, amelyeket az Egy polgár vallomásai harmadik részébe szánt eredetileg a szerző, eddig is a Petőfi Irodalmi Múzeum falai között rejtőztek. A nyomtatásban soha meg nem jelent írásokat a könyvhétre jelentette meg a Helikon Kiadó Hallgatni akartam címmel, a kötetet kedden mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Márai-hagyatékot gondozó Mészáros Tibor irodalomtörténész elmesélte: az 1997-ben hazatért Márai-hagyaték feldolgozása során először nem tűnt fel neki, hogy a Föld, föld! kéziratát tartalmazó mappában nem csupán az 1972-ben megjelent mű található, hanem néhány soha meg nem jelentetett fejezet is.
Mészáros Tibor, Kovács Attila Zoltán, Gulyás Dénes és Schiller Erzsébet
Fotó: Béres Attila
– Még egy év sem telt el az emigráció kezdete óta, amikor már ez a munka foglalkoztatta Márait. Nyugtalanul, gyorsan írta ezeket a fejezeteket, de mindenképpen írnia kellett. A naplónak köszönhető a felfedezés, itt ugyanis Márai leírja, hogy az Egy polgár vallomásai harmadik része az Anschluss-szal kezdődik, de ezeket a fejezeteket nem adja ki. Egy tévedésnek köszönhetjük, hogy csak most kerültek elő – mondta Mészáros Tibor.
„Az Egy polgár vallomásainak első két fejezetét nem engedem külföldi nyilvánosság elé. Nem akarom, hogy ezt a szomorú vallomást, a magyarságnak ezt a vádiratát idegenek is olvassák” – írja Naplójában Márai. A kiadás kérdése többször előjön a naplókban: „A külföldi kiadásban csak azt hagyom meg, ami az egész elszámolásból a magyarság számára nem kompromittáló. Most nem tehetek mást, ez a kötelességem. Annál inkább kötelességem lesz, hogy kérlelhetetlenül közreadjam egy napon magyar nyelven, otthon, magyar olvasó számára mindazt, ami ebben az anyagban nem a világra, hanem a magyarságra tartozik: a magyar társadalom felelősségének terhelő adatait” – írja 1949-ben.
Kovács Attila Zoltán, a kiadó vezetője szerint az új kötet átírja a Márai-recepciót és új vitákat indít majd Márai Sándorról. Nem kizárt, hogy ezek a viták politikai természetűek lesznek, a Hallgatni akartam ugyanis sokat vitatott időszakát örökíti meg a magyar történelemnek. – A könyv egyrészt a Horthy-rendszer bírálata, ugyanakkor kiszolgálja a konzervatív olvasatot is – vélekedett a kiadóvezető. Kovács Attila Zoltán elmondása szerint az általa megkérdezett irodalomtörténészek nagy jelentőséget tulajdonítottak a Hallgatni akartamnak. „Márai egyik legkomolyabb művével állunk szemben” – idézte Fried István irodalomtörténészt, aki megjelenés előtt olvashatta az esszéregényt. A kötet címét a kézirat első mondata alapján adta a kiadó. A Hallgatni akartam egyben az első darabja az új köntösben megjelenő Márai-regénytárnak, mellette a Válás Budán című regényt jelentette meg újra a Helikon. Megjelent a Régi Kassa, álom című album is, amelynek Kassa Európa kulturális fővárosa és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös munkája is előzménye volt. A kötet „irodalmi bédekker”, Márai-idézetekkel illusztrálva mutatja be Kassát és az író Kassához fűződő viszonyát. A tervek szerint Márai többi városáról is fog készülni hasonló kötet.
Ezenkívül a könyvhétre napvilágot látott A Teljes Napló sorozat új kötete (az 1964–1966-os New York-i évek naplói). Egy tanulmánykötetet is bemutattak Mérleg és eszmecsere Márairól címmel, a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában: ez a kötet már korábban megjelent, az író születésének 110. évfordulója alkalmából Szombathelyen tartott konferencia anyagait tartalmazza.
Mészáros Tibor lapunknak azt mondta: az új Márai-kiadások sora egyáltalán nem ért véget, hiszen csak A Teljes Naplóból öt-hét kötet van még hátra. Száz százalékban kiadatlanok például Márai Sándornak a Szabad Európa Rádióban elhangzott felolvasásai, amelyek rövid jegyzetek, kvázi publicisztikai műveknek tekinthetők. Ezenkívül több ezer Márai-cikk és a szerző múzeumban őrzött levelezése is kiadásra vár még – tette hozzá az irodalomtörténész.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!