A Coen testvérek megbízhatóan szállítják a nívós darabokat a világ filmkedvelői számára, épp 30 éve, az 1984-es Véresen egyszerű óta. Nevükkel mindenki összeköt egy-egy kellemes emléket, a többség a Fargo, A nagy Lebowski, A halál keresztútján címeket említi, vagy újabban a Nem vénnek való vidéket, esetleg A félszeműt. Műfaji érdeklődésük sokszínű, így érkezhettek meg az Inside Llewyn Davis-szel a hatvanas évek folkzenei világához. A főszerepet A nagy Gatsbyvel most nagyon népszerű Carey Mulligan mellett Justin Timberlake játssza, valamint a kedvelt Coen-színészek közül John Goodman is feltűnik majd a vásznon. Nagy kérdés, hogy a vállaltan nem kasszasikerre váró alkotással mit kezd a cannes-i zsűri, s nagy kérdés, hogy fesztiválokon kívül mekkora érdeklődésre tarthat számot rétegfilmként, ettől függetlenül Coenék minden filmjét kötelező kűr megnézni, számon tartani.
Nicolas Winding Refn Magyarországon évekig a Titanic fesztivál kedvence volt, az Elátkozott város-trilógia a fiatal Mads Mikkelsennel csak itt volt látható hazánkban. Refn aztán idővel kinőtte a skandináv szubkultúra kínálta kereteket, s végül a 2011-es Drive! – Gázt! című filmmel megérkezett a világhírnév kapujába. Cannes-ban rendezői díjat nyert, Ryan Goslinggal pedig tisztességes sikert ért el a mozikasszáknál is. A mostani, Az irgalmatlan című mozija kemény menet lesz, a producere úgy nyilatkozott, hogy ehhez képest a Drive! Mary Poppins. Vagyis kegyetlen erőszakban nem lesz hiány, s ezt nem is a magyar cím, hanem az előzetes húzza alá. Az egy az egyben Bangkokban játszódó moziban Gosling testvére meggyilkolásáért áll bosszút, nem kis anyai nyomásra. Nem sokkal a cannes-i bemutató után már itthon is látható lesz, a skandináv filmek, Refn és Ryan Gosling rajongói számára pedig már régen előjegyzésben áll a noteszekben.
Jim Jarmusch a független film egyik legkülönlegesebb alakja, érdekes módon Coenékkel egy évben, 1984-ben figyelt fel rá a világ. A Florida, a paradicsom óta többek között a Törvénytől sújtva, a Halott ember, és az Éjszaka a Földön vált a rajongók kedvencévé. Ha valaki, ő képes lehet a mára véglegesen elcsépeltté váló vámpírtematikában valami érdekeset és újszerűt mutatni. Négy évvel Az irányítás határai után a cannes-i versenyprogramban Tilda Swinton, Mia Wasikowska és John Hurt igyekszik sikerre vinni az Only Lovers Left Alive-ot, amelyben két vámpír már évszázadok óta szerelmes egymásba. Szintén lesz magyar bemutatója.
Alexander Payne a nagy függetlenekhez képest egy generációval fiatalabb és két generációval később indult be a karrierje, ám napjainkra az egyik legkeresettebb rendezővé vált fesztiválkörökben. A Schmidt története, a Kerülőutak, és különösképpen a legutóbbi, Utódok című darabja jól szerepelt a nagyvilágban, amelyeknek köszönhetően kettő Oscar-díjjal már gazdagabb az író-rendező Payne (forgatókönyvíróként díjazták mindkétszer). Ezúttal a Nebraska című filmjében egy piás öreg Montanából Nebraskába utazik fiához, és ez a road movie nemcsak az eddigi filmjei sorába illeszkedik, de a szerzőiségét is meghatározza a rendezőnek. Igaz, a Nebraskában sem Paul Giamatti, sem Jack Nicholson, sem George Clooney nem áll rendelkezésére, s leginkább az a kérdés, hogy Bruce Dern és Will Forte mennyire helyettesítheti a sztárokat. David Lynchnek a Straight Storyban ez annak idején sikerült.
Szinte hihetetlen, de Roman Polanski idén augusztusban tölti be a 80. életévét. A tragédiákkal terhelt életben nagyon komoly életműnek is jutott hely, s a megpróbáltatásaiért különösen az utolsó években kárpótolta a szakma. A zongorista és a Szellemíró díjesője után Az öldöklés istene és a mostani Venus in Fur kamaradarab, s mindkettő színpadi adaptáció. A magyar színházi életből sem ismeretlen David Ives darabjának főszereplője egy rendezőt próbál meggyőzni arról, hogy következő produkciójához ő az ideális főszereplő. Bár már a következő filmjét is előkészíti, azért ebben a korban már minden lépésnek kiemelt figyelmet érdemes szentelni, a Venus in Furben pedig Emmanuelle Seigner és Mathieu Amalric jelent további érveket, hogy időt szenteljünk az alkotásnak.
