Gyilkos bohóc a Budapesti Vidámparkban

A heti moziválaszték igazán eklektikus: visszatért Robert Redford, angol nyelven forgott egy magyar horrorvígjáték a Vidámparkban, és jönnek a méhek.

Mellékhatások

A Mellékhatások című Steven Soderbergh-film a rendező karizmájának megfelelően nem a humoros, hanem a sötét oldaláról közelíti meg a témát, és abban egy öngyilkossági kísérleten is túl lévő, depressziós nőt kezelnek félre egy új gyógyszerrel. A nem várt mellékhatásoknak köszönhetően ugyanis az önkívületi állapotban lévő nő egyszerűen leszúrja börtönből szabadult férjét, ez pedig a tengerentúlon is gyilkosságnak számít. Az igazát bizonygatni akaró kétségbeesett nő váratlan segítséget kap a gyógyszert felíró pszichológustól, akinek szakmai reputációját kell megvédenie a tragikus események után. Steven Soderbergh az 1989-es Szex, hazugság, videóval üstökösszerűen robbant be a filmvilágba. A kilencvenes években készített kultfilmet Elmore Leonard regényéből (Mint a kámfor), majd az ezredfordulón Oscar-díjat is kapott a Traffic rendezéséért, s ha ez lehetséges, azóta még jobban fokozta a tempót. A rendező mostanság jellemzően kevés pénzből, sztárokkal készít sikeres tömegfilmeket, amelyek váltakozó sikert érnek el, de ilyen iram mellett ez igazából természetes. Már tavaly panaszkodott, hogy nem bírja az évi egy-három film készítésének energiafelemésztő iramát (igaz, tudtunkkal senki nem kényszeríti az újabb és újabb munkákra), s idén visszavonul. A Mellékhatások mindenesetre jelen állás szerint is csak az utolsó előtti darab az életműben, de szerencsére nem látszik rajta semmilyen pátosz vagy sietség.

Zambézia

Hol máshol lehetne elképzelni igazán bővizű vízesést és gazdag flórát-faunát, mint Afrikában? Bár a Zambézia című animációs film nem a Viktória-vízesésnél, hanem fiktív afrikai országban játszódik, a megidézett madárváros, valamint szárnyas lakosai legalábbis autentikusnak tűnnek, ráadásul olyan számítógépes animációval készültek, amire csak csettinteni lehet. A Zambézia nem is ezzel lóg ki a Madagaszkár és hasonló állatmesék sorából, hanem azzal, hogy nem amerikai stúdió áll a hátterében, hanem dél-afrikai munka eredménye. Mivel pedig a néző szinkronizált mese megtekintésekor ebből mit sem érzékel, minden adott, hogy két hollywoodi történet között egy kicsit Afrika is helyet követeljen magának a családi filmek táborában. A Zambézia hősei gondtalan életüket élő madarak, akiknek az élettere kerül veszélybe, ezért mindent elkövetnek, hogy megmentsék a városukat.

A hallgatás szabályai

Szinte hihetetlen, de Hollywood egyik legnagyobb sztárja idén már 77 éves lesz. Robert Redford a hatvanas-hetvenes évek meghatározó szexszimbóluma, sok éve már elsősorban a Sundance Filmfesztivál szervezésére koncentrál, most viszont, öt évvel a Gyávák és hősök után, ismét főszerepet vállalt, egy maga rendezte moziban. Bár rendezőként Oscar-díjas, direktori munkássága mindössze kilenc darabból áll, és ez a szám cirka három évtized alatt jött össze. A hallgatás szabályai is olyan, mintha évtizedekkel ezelőtt készült volna, bár Redford szereplése igazi felüdülés a vásznon. A hallgatás szabályai a hatvanas évek végi Weather Underground háborúellenes radikális csoport el nem ítélt tagjairól szól, akik közül Susan Sarandont mindjárt az első jelenetben letartóztatják. Aztán Redfordra vetül a gyanú árnyéka, s ő inkább menekülőre fogja. A rend őrei mellett egy újságíró (Shia LaBeouf) is a nyomában van, aki igazi hetvenes évekbeli oknyomozó újságíróként fogja kideríteni az igazságot. A hallgatás szabályai konvencionális mozi, amely az akció helyett a drámát helyezi előtérbe, de Redford és Labeouf mellett olyan nevek fordulnak meg benne, mint Nick Nolte, Stanley Tucci, Terrence Howard, Chris Cooper, Anna Kendrick és Richard Jenkins, ami már elég érv, hogy esélyt adjunk neki.

Gingerclown

Hatvani Balázs évek óta ambiciózus filmtervek sorával igyekszik megkapaszkodni a filmszakmában. Miközben továbbra is várjuk, hogy elkészüljön a Thelomeris című sci-fije, Dörner György, Kerekes József, Rudolf Péter és Mark Hamill szereplésével, mozikba került a Gingerclown, ráadásul mindjárt 3D-ben. Bár a Gingerclown többek között Lance Henriksen és Tim Curry szereplésével kecsegtet, őket szinte nem is látni a vásznon. Ellentétben egy csoport fiatallal, akik egy elhagyatott vidámparkban hajmeresztő kalandokat élnek át, amikor sötét lényekkel kell felvenniük a küzdelmet. Hatvani angol nyelven forgatott többek között a budapesti Vidámparkban, s bár szereplői nagyon amatőrök, nem ez a legfőbb probléma a mozival. Sokkal inkább a pénz hiánya, amivel minden elemében hiányérzetet hagy a nézőben a Gingerclown, leginkább az igazi feszültség, a valós félelem hiánya miatt, s a nevetséges horrorlények inkább paródia hatását sugallják.

A méhek világa

Albert Einstein tört lándzsát híres mondásában a méhek mellett, mondván, ha a méhek kipusztulnak, akkor onnantól számítva az emberiség számára már csak három év marad vissza. A méhek világa a fullánkosok életét igyekszik bemutatni, Markus Imhoof dokumentumfilmjében pedig a méhek fogyására is választ keres, valamint azt igyekszik modellezni, hogy mi történne az ökológiai egyensúllyal, ha tényleg kipusztulnának a méhek.