Az egyetem aulájában tartott ceremónián Ioan Aurel Pop rektor többek között arról beszélt, hogy Mario Vargas Llosa regényeit a latinitás peremvidékének a világa inspirálja, s hogy Románia a latin világ másik peremén helyezkedik el. Szerinte ez magyarázhatja a románok érdeklődését Latin-Amerika és az ottani irodalom iránt. Díszdoktori előadásában Mario Vargas Llosa többek között a képzelet szerepéről beszélt. „Fikció nélkül nem jöttünk volna elő a barlangból. Ez ösztönzött arra, hogy önálló életeket építsünk. A fikció nem szórakozás, az az emberi nonkonformitás motorja, az út a fejlett társadalmak felé, az igazságérzet felé” – idézte az Agerpres hírügynökség az író szavait.
Mario Vargas Llosa arra is kitért, hogy mind a jobboldali, mind a baloldali diktatúrák és a katonai rezsimek is veszélyforrásnak tekintették az írói képzeletet, ezért megpróbálták ellenőrzésük alá vonni az irodalmat. Úgy vélte, a szabad társadalmak fikciónak tűnhetnek. A Nobel-díjas író vasárnap érkezett Kolozsvárra, és az Ezeregy éjszaka című drámája vasárnap esti kolozsvári bemutatóján pár mondat erejéig maga is fellépett. A Maszol.ro portál beszámolója szerint a darab fináléjában a főszerepet alakító színésznő leszaladt a színpadról, és a szerző páholyában jelent meg, ahol az író kezébe nyomott egy példányt a mű spanyol eredetijéből. Az utolsó párbeszédben a színésznő románul, a szerző spanyolul beszélt, és a közönség kivetítőn figyelhette a páholyban zajló jelenetet, általános tetszésnyilvánítás közepette.
origo.hu
Ezzel a technikával bújtatják Magyar Pétert a mentelmi jog mögé
