Műkincslopás: kulturális szempontból is jelentős az eset

Kulturális szempontból is kiemelt jelentőséggel bír az évtizede elhunyt Kovács Dezső műgyűjtő-műkereskedő hagyatékából eltűnt több mint 500 magyar és külföldi festmény ellopása – nyilatkozta Buzinkay Péter, a Forster Központ műtárgyfelügyeleti irodájának vezetője.

A szakember szerint hosszú időn keresztül dézsmálhatták az ismert műgyűjtő-műkereskedő hagyatékát. A rendőrség előzetes becslése szerint fél-egymilliárd forint közé tehető az eltulajdonított műtárgyak értéke, de a piaci érték sok esetben nem azonos a tárgyak kulturális értékével – jegyezte meg Buzinkay Péter. Kovács Dezső nagyjából 40 éven keresztül gyűjtött műkincseket, amelyeket az örökösök egy budapesti lakásban tároltak, mert a hagyatéki eljárás még nem zárult le. Mivel az ingatlan lakatlan volt, csak a közelmúltban vették észre, hogy eltűntek a képek.

A Portfolio.hu korábbi információi szerint az eltulajdonított művek alkotói között Paál Lászlótól Szinyei Merse Pálig, Ferenczy Károlytól Mednyánszky Lászlóig, Gulácsy Lajostól Derkovits Gyuláig a 19. század és a 20. század első felének legtöbb kiemelkedő hazai mestere megtalálható. A gyűjtemény külföldi vonulatához zömében 16-18. századi német, osztrák, spanyol, flamand és olasz munkák tartoznak, köztük Tintoretto védetté nyilvánított Irgalmas szamaritánusa és Veronese Szent Katalinja. A modern festészetet a külföldi anyagban Utrillo párizsi utcarészlete, valamint Klimt és Toulouse-Lautrec grafikái képviselik.

A védett műtárgyakkal kapcsolatban Buzinkay Péter elmondta, hogy csak bizonyos fokú szabályozásokkal élhet az örökségvédelem, hiszen ebben az esetben személyes vagyontárgyakról van szó. Így a tulajdonos csak a műtárgy állandó helyét köteles bejelenteni a hatóságnál, és azt, ha ez módosul. A tulajdonosnak nem írható elő, hogy miként, milyen biztonsági feltételek mellett tartsa saját tárgyait, de az állagmegóvás és az értékmegőrzés az ő érdeke is – mutatott rá a szakember. Hozzátette: az eltűnt műtárgyakról a rendőrség értesíti az örökségvédelmi hivatalt, amely leltárt készít róluk, amelyet adatbázisba rendezve, később is kereshető módon elérhetővé tesz a szervezet honlapján. Ezzel a tulajdonosok számára biztosítja egyúttal – a bűncselekmény elévülése után is – az akár évtizedekkel későbbi visszaszerzés lehetőségét.

A rendőrség folyamatosan tölti fel weboldalára az ellopott műtárgyakról készült felvételeket, és azt kéri, hogy aki találkozott ezekkel a műtárgyakkal vagy megvételre ajánlották neki, jelentkezzen.