A kétnapos tanácskozáson részt vettek a zeneipar összes területéről érkezett meghatározó szereplők: zenei kiadók vezetői, koncert- és fesztiválszervezők, szakkiadók, zeneszerzők és zenészek, továbbá szerzői jogi szervezetek képviselői, akik együttműködést és az ágazat súlyának megfelelő érdekérvényesítést szorgalmaztak.
A pénteki tanácskozáson Karácsony Gergely (Együtt 2014 Pártszövetség) úgy fogalmazott, hogy ma nincs politikai szándék az olyan sikeres programok újraindítására, mint a korábbi PANKKK-program, a Fidesz kulturális világképébe ugyanis ez nem fér bele. A pártszövetség képviselője hangsúlyozta, hogy az államnak támogatnia kell a kultúrát, de fontos, hogy ne szóljon bele. Pártszövetségük olyan kultúrát szeretne, amely nem a ki-, hanem a bekapcsolódást szolgálja – fogalmazott.
Nyitrai Zsolt (Fidesz), az egri körzet országgyűlési képviselője hangsúlyozta: nem a jelenlegi, hanem az előző kormány szüntette meg a PANKKK-programot. A Fidesz-kormány rendszerszerűen ugyan még nem oldotta meg a klubok, vidéki kulturális intézmények, fesztiválok működését, de egy-egy kiemelt döntéssel igenis segítette a hazai zeneipart.
A támogatások sorában Nyitrai kiemelte azt is, hogy az új médiatörvény a 35 százalékos magyar kvótával eredményesen segíti a magyar zene piacra jutását, a szerzői jogdíj itthon tartásával pedig a dalszerzők és az előadók megélhetése is biztosítottabbá vált. A jövőbeli kormányzati szándékokról elmondta, hogy „a sport és a színházi élet professzionalizálását és társadalmi bővülését segítő” adókedvezmény, a TAO kiterjesztését megfontolják.
Schiffer András (LMP) úgy látja, hogy a vidék megtartóereje növelhető azzal is, ha a nem nyereségorientált kistérségi fesztiválok nagyobb támogatáshoz jutnak az államtól. A pártelnök szerint a turisztikai, vidékfejlesztési forrásokból érdemes lenne pénzeket ezekre átcsoportosítani. Megjegyezte ugyanakkor, hogy kevesebb „presztizsberuházásra” lenne szükség, az államnak az így megtakarítható pénzekkel a vidéki kulturális, értékteremtő kezdeményezéseket kellene támogatnia.
Schiffer András szerint amikor Kossuth-díjakat ad a muzsikusoknak, a kormányzat szimbolikusan jelzi, hogy számára fontos a zene, ugyanakkor amikor működtetni kell valamit, azt már nem tartja ugyanilyen fontosnak. A helyi közösségi centrumok és nem költséges intézményrendszerek működtetése lenne az állam feladata – fogalmazott.
Mesterházy Attila arról beszélt, hogy a politikának önkorlátozónak kell lennie, amikor kivételes támogatásokat osztogat, ugyanakkor azt vallja, hogy nem lehet csupán piaci alapra helyezni a zenei ipart. A pártelnök szerint problémát jelent, hogy a hazai vállalati támogatási rendszer szponzorságot és nem mecenatúrát jelent. A nagyvállalatok szponzori igazgatói pedig a támogatási rendszerükkel a politikai elvárásokhoz igazodnak. Mesterházy szerint a zeneiparban számos programot fel kellene karolnia az államnak.
Gerendai Károlynak, a Sziget Fesztivál főszervezőjének egyik felvetésére válaszolva Nyitrai Zsolt közölte: a kormány nyitott a párbeszédre a könnyűzenei szakmával, a zenét ugyanis az országimázs szempontjából is fontosnak tartják. Ígéretet tett arra, hogy a következő kormányzati ciklusban – ha újra kormányzati szerepet kapnak – az eddigi alkalmi és sikeres programokat rendszerszerűvé és folyamatossá alakítják.
