Prágai könyvvásár: Esterházy, az adó és az Amazon

A cseh könyvszakma tart az Amazontól, és a könyvek áfájának emelését is megsínylették. A prágai könyvfesztivál magyar vendége Esterházy Péter volt.

Az idei prágai nemzetközi könyvfesztiválra jelent meg Esterházy Péter Harmonia Caelestis című regényének cseh fordítása, ez adta a magyar megjelenés vezérfonalát. A standon többek között a száz éve született Weöres Sándor és a százötven éve született Gárdonyi Géza munkásságát mutatták be, és cseh művészek is készültek Weöres Sándor-műsorral a vásár első napján. A Publishing Hungary program révén már tavaly is sok könyvvásáron kiemelten jelent meg Magyarország – Helsinkiben, Szófiában és Belgrádban díszvendég is volt a magyar könyv –, jövőre pedig Prágában leszünk díszvendégek a tavalyi román és az idei szlovák díszvendégség után.

A prágai könyvvásár igazgatója, Dana Kalinová lapunknak azt mondta: nem tervezték, hogy Közép- és Kelet-Európára koncentrálnak ezekben az években, de mégis így alakult: „ A rendszerváltás után nagyon erősen Európa nyugati fele felé fordult a figyelem. Lehet, hogy a közép-európai díszvendégségek annak a jelei, hogy ezek az országok jobban együtt akarnak működni. Örülnék, ha így lenne. Szlovákiát már régen szerettük volna vendégül látni. Nem volt szándékos az időzítés, de a szlovák díszvendégség azért is aktuális, mert idén emlékezünk a két ország húszéves különállására, így a Szlovákiával való kapcsolat egyébként is sok beszélgetés tárgya.”

Az idei magyar megjelenés és a jövő évi díszvendégség szervezője is a Balassi Intézet Prágai Magyar Intézete. A díszvendégség előkészületeiről Kiss Szemán Róbert, az intézet igazgatója egyelőre csak annyit árult el: szeretnék a szépirodalom mellett a magyar tudományos irodalmat is bemutatni. „A szlavisztika és a bohemisztika területén sok fiatal kutatónak vannak izgalmas projektjei. A magyar standon jövőre is folytatnák a humoros, játékos vonalat, a tervek szerint a századvégi Budapestet idéznék meg. Olyan helyszínt szeretnénk, ahol az élet közel van az irodalomhoz.” Az idei szlovák díszvendég standja tényleg egy jól megkomponált múzeumi kiállítótérre emlékeztetett leginkább, a kínálat viszont sokszínű volt. Dana Kalinová szerint a szlovákok minden lehetőséget kihasználtak, hogy kulturális kapcsolatot találjanak a cseh közönséggel: mindent felvonultattak Cirilltől és Metódtól a kortárs irodalomig.

Az idei prágai vásár egyik fő témája a költészet sokszínűsége volt. Magyar szemmel ez már csak azért is feltűnő, mert a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon csak a legritkább esetben jut kiemelt figyelem költőknek vagy versesköteteknek. Dana Kalinová azt mondta: ezt a hiányt ők is érezték, régóta szerették volna egyszer a költészetet középpontba helyezni a vásáron. „A cseh kortárs költészet nagyon dinamikus és öntudatos költészet, és sokféle formában él – audioköltészet, vizuális költészet, slam poetry –, ezért is választottuk a költészet sokszínűségét mottónak. Úgy veszem észre, hogy a fiatalok különösen szívesen olvasnak verseket, mert intelligensek, és mélyebb dolgokat keresnek, mint a körülöttük lévő kommercionális világ.”

A cseh könyvkiadás két nagy problémájának az e-könyvesboltok térhódítását és a könyv áfájának emelkedését tartja az igazgató.  „Öt százalékról először tíz, nemrég pedig tizenöt százalékra emelték a könyvek áfáját. A könyvek eladási példányszáma csökken, de ez csak az egyik probléma. Ha az emberek nem olvasnak, az befolyásolja a társadalom intellektuális potenciálját, kritikai gondolkodását, és ez rosszat tesz a gazdaságnak is. Szlovákia is jó példa arra, milyen következményekkel járhat az áfaemelés: felemelték a könyv áfáját 20 százalékra, de fél év múlva megváltoztatták, mert nagy könyvesboltok, kiadók voltak kénytelenek bezárni. Szerintem a könyvnek áfamentesnek kellene lennie. A Cseh Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése mindenesetre küzd azért, hogy ez az adó alacsonyabb legyen.”

Dana Kalinová úgy vélte: mindenképpen párbeszédet kell kezdeményezni az e-könyvesboltokról is, mert a térhódításuk komoly gazdasági befolyást is jelent. „Tudtommal az Amazon online könyvterjesztő hálózat úgy döntött, hogy közép-kelet-európai székhelyét Csehországba teszi. Utolsó információm szerint Nagy-Britanniában nagy könyvesboltláncok zártak be, mert nem tudtak versenyezni az e-könyvesboltok áraival. A kiadók esetében, úgy gondolom, a korszerűsítés és az oktatás lehetne a megoldás. A cseh kiadóknak mindenképpen szüksége lenne erre.” Arról, hogy a könyv Csehországban nem olcsó, a magyar standon is meggyőződhettünk: itt akciós áron 560 cseh koronáért (csaknem 6000 forintért) lehetett megvásárolni Esterházy Péter Harmonia Caelestisének cseh kiadását, amely az Academia Kiadó gondozásában jelent meg. Talán a könyvek ára is szerepet játszik abban, hogy a prágai expo 1891-ben épült impozáns főépületében nem volt igazán nagy tülekedés.

Esterházy Péter könyvbemutatóján, szombat délelőtt azért megtelt a pódium előtti nézőtér. Esterházy Péterrel Martin C. Putna irodalomtörténész-publicista beszélgetett a családregény hagyományára támaszkodó, de azokat át is rendező regényről. Esterházy Péter a beszélgetésen elmondta: nagy múltú család leszármazottjaként személyesebb, közvetlenebb a viszonya az idővel és a történelemmel, ezt használta ki a Harmonia Caelestis megírásakor is. A cseh kultúráról és mentalitásról Esterházy Péter azt mondta: amit igazán szeret a csehekben, az az öniróniára való képesség, amit Bohumil Hrabal műveiből és Jaroslav Hašek Švejkjéből ismerünk.

A szerzőt a beszélgetés után kérdeztük meg a Lipcsei Könyvvásáron adott interjújáról, amelyet a ZDF tévécsatorna közvetített, és amelyben több más írótól és értelmiségitől eltérően azt fejtegette, hogy nem ért egyet a diktatúra szó használatával Magyarország kapcsán. „Ha azt mondom, hogy Magyarországon nincsen diktatúra, vagy nem diktatúra van, akkor az osztrák lapok glosszázhatnak, hogy ennél többet is mondhattam volna a sanyarú helyzetben lévő Magyarországról, mint világhírű író. Otthon pedig az a következménye, hogy a jobboldali lapok nagy betűkkel írják meg, hogy Esterházy Péter szerint nincs diktatúra. Könyveimmel, kulturális teljesítménnyel nem tudok bekerülni ezekbe a lapokba, csak ha mondok egy ilyen mondatot” – vélekedett Esterházy Péter.

„Az európai kritikák pontatlanságának az a rossz következménye, hogy az érvényes kritikákat sem veszi a kormány figyelembe. És azt sugallja, minden külső kritika igaztalan, kettős mérce. Az erős szavak, mint a diktatúra, azért sem jók, mert azzal a következménnyel járnak, hogy nem kell tovább gondolkodni Magyarország problémáin. Engem az érdekel inkább, hogy mi van velünk. Például hogy mi az oka az örökös kisebbségi érzésünknek. A szocialista kormányzat mindig azt mondta, hogy merjünk kicsik lenni, a mostani pedig, hogy merjünk nagyok lenni. Ez ugyanannak a hőbörgésnek a két oldala. Mi lenne, ha olyanok lennénk, amilyenek valójában vagyunk? Hol kicsik, hol nagyok. Mindkettőhöz kell magabiztosság. És persze önismeret.”