3D-nyomtatás: a magyarok ebben is az élre törhetnek

A jövő a 3D-nyomtatásé, és erre már a magyar cégek is felfigyeltek. A Design Terminálnak hála, most betekinthetünk a technológia kulisszatitkaiba.

Elég csak belegondolni, mennyit spórolhatna Mézga Géza az üvegezések költségein, ha Köbüki a jövőből egy egyszerű fájlt küldene, ami alapján a közismert rajzfilmhős viszonylag gyorsan és könnyedén nyomtatná ki az aktuális jövőbeli leleményt saját otthonában. És ez már nem a digitális effektek fényében úszó jövőkép: ha a következő napokban betérünk a Design Terminál épületébe, meggyőző kavalkád tárul elénk futurisztikus nyomtatókkal, helyben kipróbálható szoftverekkel és megannyi fifikás vagy éppen esztétikus tárggyal, ékszerrel és figurával, amiknek közös vonása, hogy a háromdimenziós nyomtatás elképesztően széles körű felhasználhatóságáról tanúskodnak.

A 2B 3D – Budapest 3D Printing Days című rendezvénysorozaton keddtől vasárnapig enged betekintést ebbe a nyugodt szívvel forradalminak nevezett technológiai eljárásba, aminek a gyökerei – bármilyen hihetetlen is – jó pár évtizedre nyúlnak vissza, de csak mostanára jutott odáig a technikai fejlődés, hogy ne az elborzasztóan nagy eszközméretek és költségek váltsák ki elsősorban a laikusok csodálkozását.

A Design Terminálban kedd este nyílt meg az a többnapos rendezvénysorozat, amelynek keretében több magyarországi cég mutatja be az eszközeit, és teszi lehetővé, hogy az érdeklődők működés közben ismerhessék meg a technológiát. Kétség kívül az is vonzóvá teszi, hogy a hagyományos gyártási technológiákkal szemben a 3D-nyomtató fokozatosan, rétegekből építi fel a kívánt tárgyat. A módszer legnagyobb előnye, hogy szinte minden formát vagy geometriai testet elő tud állítani, ráadásul anyagveszteség nélkül. Aki már próbálta sógyurmából megformázni szívszerelme vagy valamelyik családtagja portréját, bizonyára hálás lesz az élményért, hogy kezeinek bepiszkolása nélkül, pusztán a megfelelő számítógépes szoftverek segítségével „megszobrászkodhatja” a kívánt végterméket, majd a piszkos munkát elvégzi helyette a nyomtató.

Hogy ez mennyire nem ördögtől való gondolat, magam is meggyőződhettem kedden a Leopoly nevű magyar fejlesztés pultjánál, ahol egy 3D-szemüveg meg egy speciális kialakítású irányítóeszköz segítségével gyorsan ráérezhettem a virtuális szobrászkodás örömeire. Az élmény tényleg a gyurmázáshoz hasonló: kicsipkedni éppúgy lehet az „anyagból”, mint jól belemélyeszteni digitális ujjbütykünket. És ha már megalkottuk a magunk műalkotását, azt is meg is oszthatjuk, hátha valaki kedvet kap ahhoz, hogy továbbfejlessze műremekünket, felfedezve mondjuk az általunk aranyos kiskutyának szánt alakzatban Michelangelo Dávidját.

Persze nem csak öncélú szórakoztatásra alkalmas a technológia. A Design Terminálban felvonultatott alkalmi tárlaton dekoratív ékszereket éppúgy láthatunk, mint játékokat, de az orvosi eszközök vagy a legkülönbözőbb használati tárgyak terén is forradalmi változásokkal kecsegtet ez az eljárás. A részletes program megtalálható a Design Terminál közösségi oldalán.