– A köszönetünket szeretnénk kifejezni mindenkinek, aki szándékosan vagy épp szándéka ellenére segítette a munkánkat. Azt, hogy mennyire volt sikeres a működésünk, mi sem bizonyítja jobban, mint az elmúlt pár év, pár hónap. Az, hogy a nézők milyen európai hozzáállással fejezték ki, hogy mit is gondolnak a Nemzeti Színház elmúlt öt évéről. Saját állampolgári jogukon kíváncsiak voltak, hogy mi történik itt, közelharcot vívtak, hogy részesei lehessenek a színház életének. Elsősorban nekik köszönök mindent. Mindenféle előzetes várakozás ellenére kitöltöttem az ötéves mandátumomat. Szeretném hinni, hogy ennek elsősorban a jól végzett munka az oka, de nem vagyok naiv. Engem nem leváltottak, hanem egy pályázatban maradtam alul. A pályázat a törvényesség látszatát megtartotta – hangsúlyozta Alföldi Róbert a Nemzeti Színházban tartott tegnapi sajtótájékoztatón, aki ennek ellenére nem akarta megítélni, hogyan, milyen körülmények között zajlott a pályáztatás.
Alföldi szerint nem igaz, hogy a Nemzeti az ő vezetése alatt rétegszínház lett volna: – A nézők között vannak jobboldali, nem jobboldali és egyáltalán nem szavazók, konzervatívak és liberálisok, katolikusok és zsidók, homoszexuálisok és heteroszexuálisok, gyerekesek és önállóak, szőkék, barnák, rövid és hosszú hajúak, azaz a nemzet teljes egészének tagjai – fogalmazott a távozó direktor, aki szerint színháztörténetet írtak, meggyőződése szerint a Nemzeti Színház régóta volt ilyen sikeres.
Alföldi Róbert
Fotó: Hegedűs Márta
– Hiszek abban, hogy elértük a célt: izgalmas, korszerű, integráló, a párbeszédre mindig készen álló Nemzeti Színházat teremtettünk. Szerettünk volna hatni a világra, amely körülvesz minket, hatni a közgondolkodásra, a közérzetünkre. Szerettük volna tisztelni az embert, a gondolkodást, a véleménynyilvánítás szabadságát, az alkotás szabadságát. Ezek az értékek megmaradnak, és visszavonhatatlanul beépülnek a Nemzeti Színház hagyományaiba. Remélem, hogy a következő vezetés ezeket a hagyományokat is hűen fogja ápolni – szögezte le.
Színháztörténeti pillanat a mostani Alföldi szerint abból a szempontból is, hogy a Nemzeti Színház 176 éves történetében most először történik meg, hogy az új vezetés a repertoáron lévő harminc darabból egyet sem tart meg. Alföldi viszont kiemelte, már biztos, hogy novembertől a Vígszínházban mehet tovább az utolsóként bemutatott Mephisto. A nemzetis szereposztás mellé vígszínházas művészeket is beállítanának, így az egyeztetések miatt folyamatosan változó szereposztással láthatná a közönség.
Alföldi jó munkát kívánt azoknak, akik maradnak, azoknak, akik elmennek. – Remélem, az új vezetésnek sikerül megtalálni azt a fajta nézőbázist, amelyre ők nagyon erősen és sokszor hivatkoznak. Kívánom, hogy az új vezetés által meghirdetett művészeti program találja meg a valóságalapját. Az esetleges sérelmeket félretéve kívánok az új vezetésnek nagyon sikeres munkát – mondta Alföldi, aki hangsúlyozta, hogy „méltatlan módon, az adott szó megszegésével” folynak a távozó munkatársak munkaviszonyának megszűnéséről szóló tárgyalások.
A távozó direktor felhívta a figyelmet arra is, hogy a minisztérium csak június 6-án írta alá a 2013-as támogatás szóló szerződést, emiatt az elmúlt havi fizetéseket a megtakarítások tudták fedezni. – Majdnem biztos vagyok benne, hogy ha az erről szóló belső levelem nem kerül ki a sajtóhoz, azóta sem írták volna alá – fogalmazott Alföldi, aki elmondta, hogy a Nemzeti Színház éves beszámolóját minden évben elfogadta a minisztérium, az átvilágítás pedig semmiféle törvénytelenséget, működési, gazdálkodási hibát nem talált. 70 millió forintot hagynak hátra az új vezetésnek, az idei első félévi magas jegyárbevételnek köszönhetően pedig 33 millió forinttal magasabb társaságiadó-hozzájárulásra lesz jogosult a Nemzeti Színház. Alföldi Róbert a sajtótájékoztatón felolvasta a FESZ nyilatkozatát is, amely Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter függetleneket érintő kijelentéseire reagál, és amelyben a szervezet szakmai alapokon nyugvó megbeszélésre hívja a politikust.
A direktor reagálva az elmúlt hetek sajtóhíreire, méltatlannak és alpárinak nevezte Kerényi Imre és Kósa Lajos „buzizását”.
(Kerényi Imre a Belvárosi Polgári Szalon egyik áprilisi rendezvényén úgy fogalmazott: „Vidnyánszky Attila meg fogja csinálni a Nemzeti Színházat, ami ugyanúgy sikeres lesz, mint az Alföldié, csak nem a buzikról fog szólni, hanem a szerelemről meg a barátságról meg a hűségről.” Debrecen polgármestere a Csokonai Színház évadzáró sajtótájékoztatóján június elején ugyanakkor azt mondta videoüzenetében, Vidnyánszky Attilának címezve: „ha Budapesten túlságosan meleg lenne a helyzet, várunk vissza!”)
– A következő lépés innen az, hogy arról folyjon vita, milyen arányban jelenhetnek meg a színházban azok, akik szőkék vagy akik másképp gondolkodnak, mint a jelenlegi kormány. Ez nagyon rossz időket idéz. És azt különösen tragikusnak tartom, hogy a magyar közéletben ez a mondat nem verte ki a biztosítékot, ahogy az sem, hogy a szomszédban kinevezett igazgató (Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum új vezetője) azt mondta, hogy ma egy állami intézmény vezetője nem lehet független, mert akkor nem kap állami dotációt. Ezek a mondatok alapjaiban ássák alá a demokráciát. Ezen az úton elindulva egy idő után Európában nem leszünk szalonképesek – reagált arra, hogy L. Simon László szerint polémiát kéne nyitni arról, milyen arányban jelenhet meg egy állami intézményben a homoszexualitás témája.
Alföldi szólt arról is, hogy valóban tárgyalt a kulturális minisztériummal, hogy átmentve az egykori nemzetis társulat egy részét, közösen létrehoznak egy új konstrukciójú teátrumot, amelynek központja az Asbóth utcai Shure Stúdióban lett volna kialakítva.
Alföldi utalt arra, hogy a tervek szerint néhány éven belül magántőke bevonásával magánszínházként működhetett volna. Alföldi hangsúlyozta, hogy Balog Zoltán még azt is közölte vele, hogy ez ellen a miniszterelnöknek sem lenne kifogása. Mindennek Alföldi szerint április 20-ig gyakorlatban is meg kellett volna valósulnia, hiszen az előadó-művészeti törvény értelmében április 30-ig a színészeknek alá kellett írniuk szerződéseiket. – E dátum után már nincs realitása a dolognak. Megóvtak az égiek attól, hogy bármi olyan helyzetbe kerüljek, amiben eladhatom magam. Üzenem mindenkinek, hogy nem kap az Alföldi színházat, és köszöni, nem is kér – köszönt el a távozó vezető, majd felolvasta az alaptörvény 10. és 15. cikkelyét.
Lapunk kereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát, de egyelőre nem reagáltak a sajtótájékoztatón elhangzottakra.
A Nemzeti Színház Alföldi Róbert vezette társulata vasárnap este gálaesttel búcsúzik el a közönségétől, amelyen írók, költők, zenészek, színészek köszönnek el a színház elmúlt korszakától. A CSAK – Akciócsoport a kultúráért szervezésében, Mohácsi János rendezésében megvalósuló rendezvényre a jegyek már elfogytak, de a nézőket várják a színház előtti parkba is, ahol kivetítőn követhető a műsor, valamint alkalmat adnak a közönség és a művészek találkozására is. 18 órakor a színház balkonszintjén felavatják Kállai Ferenc, a nemzet színésze mellszobrát, Kutas László szobrászművész alkotását. A Nemzeti Színház elmúlt öt évének záróeseménye a szoboravatást követően kezdődik. A műsor várhatóan tíz óráig tart, majd a színház előtti téren folytatódik a rendezvény. A kivetítőn régebbi darabokból összeállított montázs látható, a szabadtéri színpadon zenészek játszanak. Éjfélkor fejeződik be a program.
Alföldi Róbert június 30-áig vezeti a Nemzeti Színházat, július 1-jétől Vidnyánszky Attila veszi át az irányítását.
