Csúsztatással vádolja a minisztériumot a Krétakör

A Krétakör 2008 és 2010 között 200 millió forintot kapott pályázaton kívül, emlékeztetett a humántárca május 31-ei közleménye. A Krétakör szerint ezzel a minisztérium azt sejteti, hogy Markó Ivánhoz hasonlóan „egyedi kijárásos rendszerben kapott támogatást”.

„Csúsztat az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amikor azt sejteti, hogy a Krétakör Markó Ivánhoz hasonlóan egyedi kijárásos rendszerben kapott támogatást a 2010 előtti kormány idején. Nem volt kivételezett státusza a korábbi, MSZP–SZDSZ-kormányzat idején a Krétakörnek, az ezzel kapcsolatos híresztelés hazugság, az ezt sugalló minisztériumi közlemény a szakmai és politikai szempontok utólagos egybemosására tett sanda és kártékony kommunikációs kísérlet” – állítja a Krétakör az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) május 31-ei közleményére reagálva. Az Emmi kommünikéje Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetőjének nyilatkozatára reagált, aki állította: „a Krétakör csaknem húszéves működése során soha nem kapott pályázat nélkül állami pénzt”.

„Az igazság ezzel szemben az, hogy a Krétakör Alapítvány 2008-ban hároméves támogatási szerződést írt alá az Oktatási és Kulturális Minisztériummal évi 100 millió forintos támogatási összegről. A szerződést Hiller István miniszter egyedi döntése alapján kötötte meg a tárca, pályázat nélkül. A támogatási szerződés alapján a Krétakör 2008-ban 100 millió forint, 2009-ben 75 millió forint, 2010-ben 25 millió forint egyedi támogatásban részesült” – írja a minisztériumi közlemény.

A Krétakör június 1-jei kommünikéje szerint 2008-tól az új előadó-művészeti törvénynek köszönhetően vált lehetővé, hogy a miniszter „legfeljebb öt évre szóló, többször megújítható közszolgáltatási szerződést köt meghatározott művészeti feladatokra kivételesen magas színvonalú művészi teljesítményt felmutató, hazai és nemzetközi szinten kiemelten elismert – nem állami tulajdonú – előadó-művészeti szervezettel”. A támogatás megítélése szakmai tervprezentációhoz volt kötve, így kaphatott a Krétakör komoly vállalások mentén és tételes elszámolási-beszámolási kötelezettség mellett évente 100 millió forint támogatást – vállalását a Hiller István által vezetett minisztérium évről évre egyoldalúan módosította, így a finanszírozási modellkísérlet nem sikerülhetett. „Tehát a Krétakör egykori és a Magyar Fesztivál Balett jelenlegi közpénzhez juttatása között nem vonható párhuzam” – vonja le a következtetést a Krétakör, bár az Emmi közleménye nem is említi Markó Iván társulatát, csupán arra van kihegyezve: Gulyás Márton állításával szemben a Krétakör kapott pályázaton kívüli támogatást. (A közszolgáltatási szerződés ugyanis nem pályázat – a szerk.)

A Krétakör Színház 2008-ban szűnt meg, alakult át Krétakör Bázissá. Erről a társulatvezető, Schilling Árpád 2011-ben a Magyar Narancsnak így nyilatkozott: „Nem kell társulatot fenntartanunk, projekteket valósítunk meg. Nyolc állandó ember dolgozik nálunk, más a helyzetünk, mint a 15-20 fős társulatoknak, amelyeknek állandó munkát kell adniuk ennek a sok embernek, egyben tartani őket, repertoárt kialakítani, a mi vállunkat ezek a terhek már nem nyomják.” (Tehát a Krétakör és a Magyar Fesztivál Balett negyvenfős társulata között e tekintetben valóban nem vonható párhuzam – a szerk.)

Mint emlékezetes, május 24-én este kisebb botrány tört ki a Markó Iván rendezésében és koreografálásában, a Magyar Színházban színpadra állított Az ember tragédiája-bemutatón. A tapsot bekiabálással zavarta meg Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetője, aki többedmagával az ellen tiltakozott, hogy a Markó Iván vezette Magyar Fesztivál Balett tavaly szeptemberben 155 millió forintot kapott a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból.

A Magyar Táncművészek Szövetsége – amely Markó társulatának rendkívüli támogatását egyébként kritikával illette – Gulyás Márton provokatív akcióját közleményben ítélte el, hangsúlyozva: „a továbbiakban is elutasít minden olyan szándékot és véleménynyilvánítási formát, amely egy színházi előadás alkalmát kihasználva kényszeríti rá véleményét a nézőkre, és hivatásukban, emberségükben sérti meg azokat a táncművészeket, akik tehetségüket, tudásukat áldozzák a magyar táncművészet érdekében”.