December 27-én ünnepelte 101. születésnapját. Nem csak egy évszázadot élt meg, de élete szervesen összefonódott a magyar film szinte teljes történetével, és leghangosabb sikereivel. Morell Mihály egyszerre volt képzőművész és filmes, szobrász és vágó. Fiatalkora Kiskunfélegyházához kötődik, majd felsőfokú tanulmányait a fővárosi Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol festészetet Glatz Oszkártól, szobrászatot Kisfaludi Strobl Zsigmondtól tanult.
1941-es diplomázása után a Hunnia Filmgyárba került vágóként, ahol rögtön nem kisebb volumenű filmen dolgozhatott, mint Szőts István korszakos Emberek a havason című, megrendítő drámáján. A következő évtizedekben neve egybeforrott a magyar mozgóképpel, évtizedeken keresztül a legnagyobb filmesekkel dolgozott együtt olyan klasszikusokban, mint az Ének a búzamezőkről, a Légy jó mindhalálig, a Pacsirta, a Szindbád, a Dögkeselyű, és a Te rongyos élet. Képi látásmódja nagyban segítette kiemelkedő filmvágó technikáját.
Képzőművészként is alkotott, nevéhez fűződik például az első világháborús emlékmű Kiskunfélegyházán, amelyet az 1997-es felújításakor harci jeleneteket ábrázoló domborművekkel is díszített. A Hunnia Filmgyár megrendelésére készült portrészobrai a mai napig a filmgyár kertjében láthatók; grafikái a Kiskun Múzeum állandó kiállításán tekinthetők meg. 1978-ben érdemes művész címet kapott, 1995-ben a Magyar Filmszemle életműdíjával tüntették ki, tavalyelőtt kiváló művész lett. Kiskunfélegyháza díszpolgárát vasárnap, 102. életévében érte a halál. Filmszakmai nagysága utolérhetetlen az utókor számára.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!