Idegen kultúrák igazi arcok tükrében

Az idegengyűlölet ellen szervezett fesztiválon az derült ki: sokan vannak, akik azért választják Magyarországot, mert jól érzik magukat itt.

Egy idegen kultúrához arcokon, élettörténeteken, személyes kapcsolatokon keresztül tudunk legjobban kötődni. Ez mindig igaz: akkor is, ha turistának állunk egy általunk ismert vagy kevésbé ismert országban, és akkor is, ha hozzánk jön el valaki, hogy megmutassa a saját kultúráját. A Köztünk élnek. Ismered őket? fesztivál kézzelfogható előnye az volt, hogy az egyéni sorsokra, személyiségekre épített. A táncok, ételkóstolók és a kézműves vásár persze alapelemei minden hétvégi fesztiválnak, de ez önmagában épp olyan kevéssé hozza közel az adott kultúrát, mint egy szervezett társasutazás. A szombati program legérdekesebb része épp ezért a kerekasztal-beszélgetés volt olyan vándorokkal, akik Magyarországot választották.

A szombati kerekasztal résztvevői évtizedek óta Magyarországon élnek: a chilei zenész, Patricio Baeza gyerekkorában érkezett a családjával, a kézművességgel foglalkozó brazil Martha Tabbal Pires magyar házastársa révén került ide, a rendezvény fővédnöke, Joshi Bharat televíziós műsorvezető bábszínészetet, az etióp Mesfin Kebedegoufa közgazdaságtant, majd jogot tanult Magyarországon, a perzsa származású Katayoun Rassekh Ebrahimzadeh pedig beleszeretett az országba, és itt találkozott a férjével is, aki kanadai. Ők mind úgy nyilatkoztak: idegengyűlölettel alig-alig találkoztak, számottevő attrocitás egyiküket sem érte, és meglepő dolgokról számolnak be, ha arról van szó, miért szeretik Magyarországot. „Sok szép hely van a világon, de kevés olyan, amelyhez szívből, mélyen tud az ember kapcsolódni. Magyarország számomra ilyen volt. Van az emberekben valami mély, misztikus lelkiség, amely a történelemből is táplálkozik. Ha erre odafigyelünk, minden jobb lehet” – vélekedett Katayoun Rassekh Ebrahimzadeh. A mélység nemcsak neki jutott eszébe, hanem Patricio Baezának is: „Sok országban jártam már, ahol szépek voltak a városok, de senkivel nem tudtam beszélgetni. A magyarok mélyen gondolkodnak és éreznek. Ez az élet minden területére igaz. Még a halászlének is négy órán át kell főnie” – mondja Patricio Baeza. Kiderült még, hogy művelt és toleráns nép vagyunk és hogy a magyar nyelv valószínűleg a Marsról jött, ők ennek ellenére csaknem tökéletesen elsajátították.

Bármilyen jó is volt hallani ezeket a mondatokat a sikeres vándorok szájából, nem szabad elfelejteni, ők szerencsések: eleve magasan képzettek voltak, vagy tanulni jöttek, és volt lehetőségük a továbblépésre. Az alacsonyan iskolázott, a szegénység vagy a háborús helyzet elől menekülő migránsokra ez sajnos nem igaz. Kármán Marianna Afrika-kutató, aki szintén részt vett egy kerekasztal-beszélgetésen a fesztiválon, nemrég fejezett be egy interjúsorozatot, amelyben afrikai migránsokkal foglalkozott. Ő szomorú hírekkel szolgál: kétszázötven interjúalanya közül annak a hatvannak, aki menekülttáborban él vagy onnan került ki, nem sikerült megvetnie a lábát Magyarországon, és a többiek helyzete is nehézkes. Volt olyan, akit fizikai bántalmazás is ért a származása miatt, mást pedig a munkakeresés során egy magyarországi székhelyű nemzetközi cég azzal utasított vissza, hogy „we don\'t need black people”, azaz „nincs szükségünk feketékre”. Ennek ellenére nem az idegengyűlölet volt a jellemző motívum az általa megkérdezett afrikai migránsok többségének életében. A legsúlyosabb a menekültek helyzete, náluk a visszatérő problémát a nyelvtudás és a helyismeret hiánya mellett az adminisztráció és ennek költsége jelenti és az, hogy az ő tapasztalata szerint a munkaadók – éppen ezek miatt a problémák miatt – menekülteket nem szívesen foglalkoztatnak.

– Képzeljünk el egy szudáni menekültet, aki menekülttáborban él, nem beszél magyarul, nem kap munkát, és évek óta nincs híre a családjáról. Csak reméli, hogy valaki még életben van közülük – mondja Kármán Marianna. Szerinte az ideális állapot az lenne, ha minden menekült mellé odaállna egy magyar állampolgár, és megpróbálna neki segíteni. Akár csak azzal, hogy tanítja egy kicsit magyarul.

Az idegengyűlölettel kapcsolatban a fesztiválra meghívott migránsok és a bevándorlókkal foglalkozó szervezetek tapasztalatai sem a statisztikai eredményeket igazolják. Ők sokkal több nyitottsággal, befogadással találkoznak, mint az a számok alapján várható lenne. Légrádi Tamás, a fesztivált szervező RendezvényParádé ügyvezetője szerint azért, mert ezek szervezetek csak a jéghegy csúcsát látják: azokat az embereket, akik nyitottak, érdeklődőek és segíteni szeretnének. – Elérhető egy ilyen fesztivállal bárki olyan, aki előítéletekkel viszonyul a bevándorlókhoz? – kérdezem. – Attól félek, nem – válaszolja Légrádi Tamás. A hétvégi fesztivál közönsége is azokból tevődik össze, akik eleve érdeklődnek, nyitottak, ezért is látogatnak el egy ilyen rendezvényre. Légrádi szerint a megoldás az lenne, ha rendszeressé válnának az ilyen rendezvények és a migráció témája a hétköznapokban is megjelenne. A Köztünk élnek. Ismered őket? projekt médiakampánya is ezt próbálta elősegíteni különböző sajtómegjelenésekkel.

A fesztiválra és a médiakampányra az Európai Unió Európai Integrációs Alapjának pályázata teremtett forrást, összesen 25 millió forint jutott a rendezvényre és az azt megelőző féléves médiakampányra. A Külügyminisztérium úgy kapcsolódik be a témába, hogy a fesztivál a most zajló, a tárca által szervezett Budapesti Afrika Fórum programjainak is része volt. A fesztivál társszervezője az Afrikáért Alapítvány volt, így a rendezvény érthetően sokat foglalkozott az afrikai bevándorlókkal és kultúrákkal. Kicsit hiányoltuk is a kínai jelenlétet, amely jóval kisebb súlyú volt. Légrádi Tamás, a rendezvényt szervező RendezvényParádé ügyvezetője szerint a fesztivál nyitott volt, minden bevándorlókkal és kultúrájukkal foglalkozó szervezetet vártak. Szerinte a magyarországi kínai közösségek kevesebb ilyen szervezettel rendelkeznek, és ezek kevésbé aktívak. A fesztiválon sok Afrikával foglalkozó szervezet jelent meg. Például a pécsi ID Research is, amely nemrég rangos díjat nyert migrációról szóló online társasjátékával, az Immigropolyval.