A legendákban, babonákban gazdag Firtos-hegység nyugati oldalán fekszik, a Kis-Küküllő és a Nagy-Küküllő vízválasztó gerincén, ahol már a rómaiak is utat építettek: itt húzódik ugyanis a közép- és újkorban nagy útként ismert római limes. A római birodalom idején határerőd állt a mai Várkertnek nevezett helyen, és itt feküdt az a római polgári település is, amely valószínűleg a Praetoria Augusta nevet viselte.
Az unitárius templom kazettás mennyezete
Fotó: Facebook
Első magyar nevét a hagyomány szerint az itt letelepedett Jenő vezérről kapta, és így Jenőlaka volt. Hivatalos említésekben Jandlakaként írják, ebből alakult ki újkori elnevezése. Egykori várának urai közt találunk gótokat, avarokat és dákokat, akiktől a várat Jenő vezér ostrommal vette be. Énlakát ismertté tette népvándorlás kori éremkincse és egy mára teljesen széthordott szerzeteskolostor is.
Fontos tudni, hogy unitárius templomának fakazettás mennyezetén található egyik legjelentősebb – Orbán Balázs által felfedezett – XVII. századi rovásemlékünk, amely a magyar alapítású keresztény egyház jelmondatát közvetíti: „Egy az Isten”, régi temetőjében pedig több száz éves sírokat találunk. A XV. századi templom története is érdekes: egykor a római Jupiter-templom állt a helyén, amelynek köveit használták fel az építéséhez. A XVII. században a tatárok felégették, a helyreállításkor készül el festett fakazettás mennyezete a rovásfelirattal. Közel negyven éve egy javítás során a padlózat alól egy római sír, épületromok és két fogadalmi oltárkő került elő.
Mindezek mellett nem elhanyagolható, hogy az egyre jobban elöregedő és munkalehetőség híján a kihalás szélére sodródott falu szerkezete a középkorban alakult ki, és ez az utcaszerkezetben is meglátszik. A házak többsége a 19. században épült, sok épület őrzi az eredeti székely tájjellegű építészet vonásait. Ilyen például az, hogy Énlakán sok háznak nincs a tetőn kifutó kéménye, a füst a tetőn keresztül távozik, a padlástér így maga a füstölő. Erre természetesen manapság a szigorú tűzvédelmi előírások miatt senki sem kapna engedélyt, de az épületek megőrizték a múltat. A legtöbb ház olyan, mintha skanzenben járnánk, nem véletlen, hogy mindezek rendkívül vonzó turisztikai céllá teszik Énlakát. Az ott lakók többsége – akiknek száma már a kétszázat sem éri el – ezért legalább részben faluturizmussal próbálkozik.
Az unitárius templom
Fotó: Facebook
Bár Énlaka kiváló úti cél, ennél többet érdemel. Műemlékvédelmet és azt a rangot, hogy végre hivatalosan is világörökség részévé váljon. Éppen ezért most Budapesten láthatjuk az Énlaka kulturális öröksége című kiállítást, amelyet szerdán délután három órakor Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége nyit meg ünnepélyesen a Hagyományok Háza Közösségi termében (I. kerület, Corvin tér 8.), majd többek között Visy Zsolt egyetemi tanár, a kiállítás szervezőjének előadásából ismerhetjük meg a falu nevezetességeit.
