Kérdéseinkre néhány perccel azt követően válaszoltak, miután megkapták a gázai övezetben készült filmjükért a Monte-Carlói Televíziós Fesztivál dokumentumfilmes nagydíját, az Arany Nimfát. – Sokáig úgy fogtuk fel ezt az utat, hogy ha másért nem, a csodálatos tengerpart miatt megéri eljönni. Aztán amikor jelezték, hogy feltétlenül jelenjünk meg az ünnepélyes díjátadón, erősen gyanakodni kezdtünk – mesélte S. Takács András a mától hivatalosan is világhírű magyar On The Spot dokumentumfilmes duó férfi tagja. András nevetve újságolta: Albert herceg után tőlünk, a Kultúrgrund stábjától kapták a második gratulációt. Ez esetben boldogan beértük a második hellyel is.
András elmondta: miután benevezték filmjüket a fesztiválra, megnézték, milyen mezőnyben indul versenyfilmjük az Arany Nimfáért. Látva, hogy olyan versenytársaik vannak, mint az angol BBC, a német ZDF vagy az arab médiaóriás, az al-Dzsazira, az esélytelenek nyugalmával kezdtek csomagolni. A legnagyobb kihívást ugyanis az útipoggyász jelentette. Mivel a díjátadón nagyon szigorúak az öltözködési szabályok – férfiak számára szmoking, hölgyeknek pedig hosszú estélyi ruha az előírás, kölcsön kellett kérniük az alkalomhoz illő öltözetet. Ilyen holmi eddigi munkáik során természetesen még sosem volt a hátizsákjukban.
A zsűri elnöke szinte szóról szóra elmesélte a filmet a díjátadó ceremónián – úgyhogy valószínűleg megérintette a történet –, válaszolta szerényen András, amikor arról kérdeztem, véleménye szerint mivel sikerült lepipálniuk a hozzájuk képest összehasonlíthatatlanul kedvezőbb anyagi és technikai feltételek mellett dolgozó óriás hírügynökségeket.
Eszter hozzátette: szakmájuk legszomorúbb paradoxona is közrejátszott a sikerben – minden hatásos, a valóságot hűen ábrázoló dokumentumfilmben megrázó emberi tragédiák jelennek meg. Eszterék eredetileg egész más témáról készültek forgatni, ám miután megérkeztek a gázai övezetbe, az izraeliek egy távolról irányítható repülő szerkezet – drón – segítségével felrobbantották a fegyveres Al Qassam Brigád vezetőjét. A válasz egyértelmű volt: órákon belül rakéták repkedtek Izrael és a bekerített gázai övezet között. Munkájukat egy béke iránt elkötelezett, az arab és az izraeli sajtónak egyaránt tudósító palesztin újságíró segítette. A film legdrámaibb szakasza akkor kezdődött, amikor kalauzuk megtudta, hogy az ő kislánya is megsebesült egy rakétatámadás során. Hamar kiderült, hogy a gyerek kezét csak Izraelben lehet megmenteni, ott gyógyítják, ahonnan a rakéta érkezett
A két vakmerő dokumentumfilmes újságírói bravúrja egyetlen pillanatig sem öncélú. Minden megrázó, vagy sokkoló pillanatából kiderül: azért tették kockára saját életüket, azért vállalták a veszélyes, testileg-lelkileg súlyosan megterhelő helyzeteket, hogy bemutassák a palesztin-izraeli háború rettenetes, a békésebb tájakon élő nézők számára már-már szürreális logikáját. A szemet szemért elv működését, az állandósult hadiállapotot, mely túlnyomórészt a vétlenek, a gyerekek, az ártatlan, békeszerető emberek közül szedi a legtöbb áldozatát. Eszter és András a díjátadó gálán a konfliktus összes áldozatának ajánlották filmjüket – a frontvonal mindkét oldalán!
Egy filmtől, könyvtől, verstől persze nem lesz béke a világban, de a két magyar újságíró munkája révén milliók lelkében változik meg valami – talán jobb irányba. Ami – túl a díjakon, kitüntetéseken – valódi apostoli feladat.
A beszélgetés végén Eszter örömmel újságolta: Andrással ezúton is gratulálunk a rendező Deák Krisztinának és a színész Ónodi Eszternek, akik Aglaja című filmjükkel saját kategóriájukban három fődíjat nyertek. Csodálatos élmény volt Monte-Carlóban ilyen óriási magyar sikersorozat részese lenni!
Aglaja a nimfák közt
Négy díjat is elhozott a Monte-Carlói televíziós fesztiválról Deák Krisztina Aglaja című filmje. Ezzel történelmet írtak, hiszen ekkora aranyesővel még soha nem jutalmaztak magyar alkotást Európa legfontosabb televíziós seregszemléjén.
Deák Krisztina nemzetközi koprodukcióban készült filmje, mely a magyar RTL Klub támogatásával készült, csütörtök este besöpörte a televíziós film kategória összes díját Monte-Carlóban. Az Aglaja kapta a legjobb filmnek, Deák Krisztina legjobb rendezőnek és Ónodi Eszter a legjobb főszereplőnek járó Arany Nimfa-szobrocskát. Ráadásul még a monacói Vöröskereszt különdíját is ők hozhatták haza.
Deák Krisztinának ez már a második sikere a Cote D’Azurön, hiszen a Jadviga párnája című korábbi alkotását is a legjobb rendezőnek járó díjjal jutalmazták 2003-ban.
A 2012-es filmszemlén bemutatott Aglaja, a tragikus sorsú romániai származású svájci írónő, Aglaja Veteranyi regényét dolgozta fel. Egy magyar–román cirkuszi mutatványos család életét mutatja be, a kislányuk nézőpontjából. A család Ceausescu Romániájából nyugatra menekül, ám sorsuk nem fordul jobbra. A mama (Ónodi Eszter) kitalál egy világszámot: a saját haján lóg a kupolából, miközben égő fáklyákkal zsonglőrködik. Kislánya estéről estére rettegve figyeli anyukája mutatványát. A film egyik érdekessége, hogy az akrobatikus jelenetek többségét Ónodi Eszter maga hajtotta végre.
Az Aglaja idén már több nemzetközi elismerésben is részesült. A bulgáriai Zlatnata Lipa (Arany Hársfa) nevű nemzetközi filmfesztiválon a film címszerepét alakító Móga Piroskát jutalmazták a legjobb női alakítás díjával. Idén májusban, a brazíliai Porto Alegrében megrendezett Fantaspoa nemzetközi filmfesztiválon Deák Krisztina lett a legjobb rendező.
