Smithsonian: most jó magyarnak lenni Washingtonban

Megnyílt Washingtonban a Smithsonian Folklife Festival, az amerikai főváros legnagyobb kulturális eseménye, ahol idén Magyarország a díszvendég.

Itt utoljára 15 évvel ezelőtt volt közép-európai ország fókuszban. „Hungarian Heritage: Roots to Revival” (Magyar örökség – Sokszínű néphagyomány) – ezt a címet viseli a magyar megjelenés. „A program nemcsak a hagyományok sokszínűségét mutatja be, hanem a magyar népi hagyományt megújító mozgalom világraszóló jelentőségét is” – írják a fesztivál honlapján, ahol zenelejátszó, képgalériák és szócikkek segítik az ismerkedést a magyar kultúrával. A magyar szervezők – a Balassi Intézet és szakmai partnerei – külön honlapot is készítettek a magyar megjelenésnek.

A program a magyar kézművességet, a Kárpát-medence sokszínű népzenei és tánckultúráját, valamint a magyar gasztronómiát és borkultúrát ismerteti meg az amerikai közönséggel, több mint száz művész és kézműves mester részvételével. A fesztiválra egy-másfél millió látogatót várnak, a sajtón keresztül több tízmillió embert ér el az esemény híre. A fesztiválról és a magyar megjelenés részleteiről itt is olvashat.

A fesztivál hivatalos megnyitóján magyar idő szerint szerda délután Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter mondott beszédet. „Amikor bejárják a fesztivált, nemcsak magyar, hanem inkább igazi közép-európai programot fognak látni, olyat, amely bemutat mindent, amire büszkék vagyunk a világnak azon a részén, ahol élünk: az inspiráló soknemzetűséget, a népeink közötti kölcsönhatások különböző formáit, régiónk olyan közös nyelvét, amely a kaleidoszkópszerű sokszínűségre emlékeztet – hangsúlyozta. – Úgy érezzük, programunkkal sikerül elérnünk, hogy önök itt Washingtonban otthon érezzék magukat Közép-Európában.” A miniszterelnök-helyettes a fesztivál Danubius Színpadán elmondott beszédében úgy fogalmazott, a kulturális tőke különleges tulajdonsága, hogy minél többet oszt meg valaki belőle, annál gazdagabbá teszi magát és azokat, akikkel megosztja.

„Most jó itt magyarnak lenni” – mondta az MNO-nak Hatos Pál, a programot szervező Balassi Intézet főigazgatója. A telefonba már beszűrődtek Pál István Szalonna és bandája koncertjének hangjai, és a látogatók sorfala között már elkezdődött a magyar táncosok felvonulása. A megnyitón a Juhász családi zenekar is tartott népzenei bemutatót.

A Balassi Intézet főigazgatójának elmondása szerint „csodálatos” megnyitó volt, ahol kiderült: a magyar kultúra nagyon sokfajta asszociációt hívhat elő.  „A National Geographic főszerkesztőjét, Chris Johnst például a gyermekkorából ismerős ír kultúrára emlékeztették a gyimesi táncok” – mondta a főigazgató. Szerinte vidám népünnepélyre emlékeztet a Washington szimbolikus közterén, a legfontosabb amerikai múzeumokkal körülvett National Mallon rendezett fesztivál, ahol minden program ingyenes. Hozzátette: minimum 38 fok van Washingtonban, de legalább jó az idő.

Hatos Pál elmondta, hogy Magyarország díszvendégsége mellett az afrikai öltözködési kultúra és a veszélyeztetett nyelvek is témái az idei fesztiválnak, ennek kapcsán is lehetett már műsorokat látni. „Azt hiszem, be tudjuk bizonyítani, hogy Magyarország, a magyar kultúra érdekelheti azt is, aki még sosem találkozott vele” – vélekedett.

Elmondása szerint a programmal kapcsolatban minden a lehető legjobban alakult, az amerikai szervezők a magyar szakmai szervezetek, illetve a munkát koordináló Balassi Intézet minden javaslatát elfogadták. „Nem kellett kompromisszumokat kötnünk. A program végül bővebb lett, mint az eredeti tervek, mert nem csak a jelenlegi Magyarország, hanem a Kárpát-medence más területei – Bácska, Erdély, Gyimes, Kalotaszeg – magyar örökségét is bemutatjuk. Fontos volt, hogy olyasmit mutassunk be, amely élő kultúra, és jelen van a nemzet tudatában. Tipikusan ilyen kortárs jelenség például a táncházmozgalom.”

G. Wayne Clough, a fesztivált szervező Smithsonian Intézet titkára hangsúlyozta, hogy a 47. SFF profilja hangsúlyozottan nemzetközi, amelyen Magyarország és amerikai csoportok mellett 16 veszélyeztetett nyelv képviselői is jelen vannak. Fellegi Tamás, az Amerikában bejegyzett Magyarországi Kezdeményezések Alapítvány (Hungary Initiatives Foundation) elnöke beszédében felidézte az Egyesült Államokat és Magyarországot összekötő történelmi szálakat, és méltatta a két ország közös értékeken alapuló szövetségesi együttműködését. Elmondta, hogy az általa vezetett alapítvány, amelynek célja a kétoldalú kulturális és érzelmi kapcsolatok újjáélesztése, valamint az együttműködés és kölcsönös megértés előmozdítása, elsőként a Magyar Örökség fesztiválprogramnak nyújtott támogatást. Kitért arra is, hogy a legnagyobb, csaknem másfél milliós magyar diaszpóra az Egyesült Államokban él.

A fesztivál magyar programját a Smithsonian Intézet és a Balassi Intézet közösen készítette elő, és jelentős munkát végzett a washingtoni magyar nagykövetség is, amely kísérőrendezvényeket szervezett: több koncertet a Kennedy Központba és az Amerikai Egyetem Katzen Művészeti Központjába, divatbemutatót az International Club of DC-be, illetve filmvetítéseket a Természettörténeti Nemzeti Múzeumba. A fesztivál munkáját önkéntesek segítik.

A Magyar örökség – Sokszínű néphagyomány program társkurátora Fülemile Ágnes, a New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatója és James I. Deutsch, Smithsonian Intézet programkurátora.

A fesztiválnak a tradicionális Kárpát-medencei zene- és tánckultúrába bepillantást nyújtó programblokkjának szakmai felelőse a Hagyományok Háza. Az utazó csapat magját Pál István Szalonna és bandája, valamint az erdélyi Heveder zenekar adja, melléjük olyan muzsikusok társulnak, mint Papp István Gázsa prímás, Juhász Zoltán dudás-furulyás, Bob Cohen, a Di Naye Kapelye frontembere és Navratil Andrea énekes.

A zenészek között van négy-öt hagyományőrző muzsikus is, többek között a magyarpalatkai zenekar és a szászcsávási zenekar prímásai, valamint a magyarszováti Kádár Erzsébet énekes. A fesztiválon koncertet ad Bíró Eszter és zenekara, valamint a Parno Graszt is. A Balassi Intézet és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) együttműködése keretében az SFF közönsége ízelítőt láthat a Fölszállott a páva vetélkedő döntőseinek produkciójából is.

A fesztivál piacterén jelennek meg a mesterségek Makovecz Imre által tervezett standjai. Az itt felépített parasztporta három szobája a textil- és viseletkultúrával kapcsolatos női munkák bemutatásának lesz a helyszíne, három tájegység – Sárköz, Szék és Kalocsa – stílusában. Az épületek a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum ácsainak munkáját dicsérik. Magyarország gasztronómiájának megismertetéséhez egy erre a célra felépített helyszín szolgál. Az érdeklődők itt végignézhetik a magyar specialitások elkészítését, és meg is kóstolhatnak jellegzetes fogásokat. A fesztiválpiac árukészletét a Népművészeti Egyesületek Szövetsége válogatta ki.

A fesztiválhoz kapcsolódóan, a Magyar Filmunió támogatásával Magyarország, hősök és mítoszok: a bevándorlók élményei és a művész szeme címmel vetítéssorozatot tartanak a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériában. Ennek keretében bemutatják Forgách Péter Hunky Blues – Az Amerikai Álom, Bódy Gábor Amerikai anzix, Hules Endre A halálba táncoltatott lány, Goda Krisztina Szabadság, szerelem és Káel Csaba Bánk bán című alkotását. Zsigmond Vilmos és Kovács László munkássága előtt tisztelegve levetítik James Chressanthis Nincs szükség feliratra: László és Vilmos című dokumentumfilmjét is. A vetítéssorozaton jelen lesz több neves alkotó.