Visszaadja az Esterházy-könyvtár köteteit Oroszország

December elejéig visszakerül Ausztriába az egykori kismartoni Esterházy-könyvtár mintegy ezer darabja Oroszországból.

A könyvek visszaszolgáltatásáról létrejött egyezmény szeptember 1-jén lép életbe, és a megállapodásban foglaltak szerint a műveket Oroszország legkésőbb december 1-jéig visszaadja Ausztriának. „A könyveknek nagy kulturális jelentősége van számunkra. Ezért örülök, hogy majdnem 70 év után visszakerülnek eredeti helyükre, az Esterházy-kastélyba” – mondta az osztrák külügyminiszter a szimbolikus átadási ceremónián.

A 977 darab, 16–18. századi kötetet a második világháború végén vitték el a kismartoni Esterházy-kastélyból, amelynek négy évszázad alatt létrejött könyvgyűjteménye a háborút megelőzően még mintegy 70 ezer darabból állt. A szovjet katonák a könyvtár legrégebbi, 17. századi részét, a Bibliotheca Esterhazyana néven ismert törzsgyűjteményt pakolták teherautókra és vitték a mai Oroszország területére.

Korábbi sajtóhírek szerint a visszaadott könyveket az osztrák állam átadja az Esterházy Magánalapítványnak, amely később digitalizáltatja is a könyveket.

Oroszország kulturálisminiszter-helyettese, Alla Manilova és Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter

Fotó: Ausztria külügyminisztériuma

Ausztria az 1990-es évek óta folytatott tárgyalásokat a könyvekről Moszkvával. Hivatalosan az 1998-as orosz visszaszolgáltatási törvény alapján 2003-ban nyújtott be igényt rájuk, valamint más műkincsekre is. A 2000-es évek elején több mint háromszáz kötetet Magyarországon keresztül szállítottak vissza Ausztriába. Az orosz kormány 2011-ben jelzett készséget az újabb mintegy ezer kötet visszaadására, majd tavaly szeptemberben született meg az átadásról szóló kormányközi megállapodás.

A megállapodás alapján, a könyvek visszaadásáért „cserébe” a 2013–15-ös osztrák–orosz kulturális évadok részeként bemutatót tartanak Oroszországban a fraknói (Forchtenstein) vár kincstárának és az Esterházy Magánalapítványnak a legbecsesebb tárgyaiból „Esterházy herceg kincsestára a moszkvai Kreml múzeumban” elnevezéssel.

A három évre szóló kulturális csereprogram első szakaszában félszáz osztrák kulturális projektet valósítanak meg 17 oroszországi városban 2013 májusa és 2014 decembere között. Minden idők legjelentősebb oroszországi osztrák kulturális bemutatkozása részeként egyebek közt Esterházy Péter Harmonia caelestis című regényének színpadi változatával szerepelt május végén, június elején a moszkvai Csehov színházi fesztiválon a bécsi Burgtheater; a bécsi Albertina múzeum expresszionista alkotásaiból rendeznek kiállítást a szentpétervári Ermitázsban, a Bécsi Filharmonikusok pedig Beethovennek mind a kilenc szimfóniáját előadja novemberben a moszkvai Csajkovszkij Hangversenyközpontban.

A kulturális évad keretében hangsúlyt fektetnek arra, hogy vidéki területeken is megjelenítsék Oroszországban az osztrák kultúrát, így például Murmanszkban, a világ első, Lenin nevét viselő atomjégtörőjén rendeznek kortárs művészeti kiállítást egy nemzetközi projekt keretében, Permben pedig az ausztriai Ars Electronica díjnyertes médiaművészeti projektjeiből tartanak kiállítást.

Mint emlékezetes, 2005 februárjában jelentette be Vlagyimir Putyin orosz államfő, hogy országa visszaszolgáltatja a Sárospataki Református Kollégium könyvtárának köteteit, amelyet 1945-ben hurcoltak el Budapestről a szovjetek. Az elnöki bejelentés után a 450 tagú dumában 345 képviselő szavazta meg, hogy a könyvritkaságok, köztük ősnyomtatványok visszakerüljenek Magyarországra. .A könyvek egy évvel később érkeztek Budapestre, amelyeket kiállításon mutattak be 2006. március 1-jétől a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállítás megnyitóján Vlagyimir Putyin is megjelent – kommandós filmeket idéző biztosítással, mesterlövészekkel a környező házak tetején. A Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárába 2006. június 29-én érkezett meg a „szovjet hadizsákmány”.

Magyarország 2001-ben nyújtotta be követelését a sárospataki könyvekre. A magyar szakemberek egyébként még az 1990-es években 146 kötetet azonosítottak Nyizsnyij Novgorodban – az orosz fél tíz kötetet visszatartott –, így 2006-ban 136 könyv és 10 töredék érkezett vissza hazánkba. Az elhurcolt gyűjtemény legértékesebb darabja, a Lengyel Biblia is Oroszországban maradt, jelenleg is ott van.

Akkori hírek szerint Magyarországnak a könyvek „őrzéséért” és restaurálásért négyszázezer dollárnyi összeget kellett fizetnie.