Farkas és nyári románcok a mozikban

Érzelmek, szerelem, erotika vagy hollywoodi dózis? Párizs vagy Portugália? A heti mozipremierek ismét választás elé állítanak.

Farkas

2000-ben vette kezdetét az egyik legnépszerűbb képregénysorozat az X-Men mozgóképes hódítása. A Farkas című mostani epizód a hatodik X-Men-film – és már tudjuk, hogy az X-Men: Days of Future Past bemutatója jövő május 23-án lesz – s az eredeti szériából leágazó második önálló Farkas-opusz. Rozsomák, ahogy a képregényben nevezik, a legnépszerűbb karakter az X-Men-univerzumban, az eredeti sorozatban szereplő színészek közül pedig Hugh Jackman csillaga ragyog a legmagasabban. A lehengerlő izmokkal felvértezett Farkas ezúttal a Frank Miller – Chris Claremont páros nyolcvanas évekbeli képregényét vette alapul, és a Farkas japán kalandjait idézi meg. A rendezést egy képregényben és akcióban eleddig nem utazó filmes, James Mangold jegyezte. Utóbbi az Észvesztővel, a Coplanddel, A nyughatatlannal, a Kate és Leopolddal és Börtönvonat Yumábannal bizonyította, hogy sokoldalú tehetség, és széles műfaji palettán képes maradandót alkotni. Jöhet a következő kihívás.

Szerelem, örökség, portugál 

Ki ne álmodozott volna arról, hogy egyik pillanatról a másikra meggazdagodjon? De mi történne akkor, ha ez bekövetkezne, és cserébe az egész addigi életét hátra kell hagynia? Nem is olyan könnyű a válasz, főleg ha abban a hátrahagyni szükséges életben több jó is volt, mint elsőre gondolnánk. Ruben Alves Szerelem, örökség, portugál című romantikus vígjátékában egy munkásosztálybeli portugál bevándorló család a rakkolós alsó középosztálybeli életét éli Párizsban. A feleség bejárónő, a férj építkezésen dolgozik, nincs sok mindenük, de azért általánosságban kényelmes és megbízható életet élnek, kevés álmodozással és vággyal. Csemetéik zökkenőmentesen élik a francia tinédzserkor minden búját-baját, a szerelmet, az első csók lehetőségét, majd a házasság és felnőtté válás válaszútját. Aztán érkezik a múltból a segítség, a család egy nagy portugáliai birtokot örököl, a gazdagsággal viszont döntéskényszerbe kerül: csak akkor kapják meg a mesés vagyont, ha hazaköltöznek Portugáliába. Alves filmje igazi életigenlő, optimista tablettaként szolgáló, melegszívű, nyári komédia. A Szerelem, örökség, portugált többször egymás után is örömmel nézhetjük, és mindig jókedvre fogja deríteni a többgenerációs célközönséget.

Vizsga két személyre

Paul Weitz rendezői pályafutását az Amerikai pitével kezdte 1999-ben, majd rendezett egy remek komédiát Hugh Granttel (Egy fiúról), elkészítette az Utódomra ütök című vígjátékot Ben Stillerrel és Robert De Niróval, majd ismét utóbbival a Mocsokváros utcáint. A mostani Vizsga két személyre a korábbiakhoz képest kisebb produkció, amelyben a húzónév Paul Rudd lenne. A sztori szerint Rudd vidéki tanár, akinek összeakad az élete a Princeton Egyetem felvételi biztosával. Miközben a fiatal és karrierista hölgy felméri a helyi felhozatalt, nem is sejti, hogy egyikük – aki a legtehetségesebb a középiskolások közül – az ő saját, korábban örökbe adott fia. És mindez egy kis hollywoodi romantikával kiegészítve adja a Vizsga két személyre legfőbb konfliktusát és sugallja a várható happy endet.

Első éjszaka

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy Kanadából provokatív és néha lenyűgöző mozik érkeznek, s az utóbbi időben az irányvonal már teljesen eltér a Cronenberg-móditól, az új kanadai film sokkal innovatívabbá, műfajilag változatosabbá vált. Az Első éjszaka ha nem is jó, de mindenképpen provokatív – vagy legalábbis kendőzetlen – darab, ami a rangos Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon kanadai első filmként kapott különdíjat. A történet két ismeretlen egyéjszakás kalandjáról szól. Az Első éjszaka első részét egy hosszú ágyjelenet teszi ki, majd felmerül a kérdés, hogy hogyan tovább. A két ember elkezdi megismerni-kiismerni egymást, szóba kerül az egyéjszakások természete, a kapcsolatok sekélyessége és a folytatás lehetősége vagy lehetőségének hiánya. Kár, hogy az Első éjszaka semmit nem ad hozzá az eddigi tematikához, sem erotikus tartalma, sem az azt követő polemizálás nem újítja meg az eddigi hasonszőrű filmek csoportját.

Renoir

A Renoir jelen esetben érdekes gyűjtőnév, ugyanis egyszerre két világhírű Renoirt takar. Egyikük, Pierre-Auguste a századforduló impresszionista festészetének legnagyobb alakja, másikuk, Jean a film idején ugyan még nem, de utóbb a világ egyik legünnepeltebb és elismertebb rendezője lett. A Renoir az első világháború idején játszódik, az idős festő élete alkonyán, amikor fia, Jean bevonul katonának, illetve megismerkedik későbbi első feleségével, Andrée Heuschlinggel (ismertebb nevén Catherine Hesslinggel). Gilles Bourdos rendező Jacques Renoir visszaemlékezéseiből igyekszik hitelesen megidézni a Renoir család életének fejezetét.