Múzeumjárás moziból? Különleges kultprogram az Urániában

Izgalmas kísérletbe kezdett az Uránia Nemzeti Filmszínház: különleges moziélményként virtuális múzeumi sétákon vehetünk részt a következő időszakban.

A budapesti Uránia mozi eddig is gyakran feszegette a határokat: gyönyörűen felújított termeiben akár külföldi operaelőadásokat is megnézhetünk vetítéseken keresztül, s már tavaly sor került virtuális múzeumlátogatásra, a Leonardo Live-ra. Elsässer Klaudia 2010-ben kapott felkérést az Uránia Nemzeti Filmszínház ügyvezető igazgatójától, Bakos Edittől, hogy „alternatív” vetített tartalmakat – opera, balett, jégtánc, színházi előadás, képzőművészeti tárlatvezetés – kutasson fel a mozi számára.

„Az Uránia Nemzeti Filmszínház először a Metropolitan-operák élő és ismételt sugárzására, majd a Bolsoj és a Marinszkij Színház balettközvetítéseire kötött szerződést. A világon 2006-ban elevenítették fel ezt a régi-új műfajt, a kínálat azóta folyamatosan és rohamosan bővül” – mondja lapunknak Elsässer Klaudia, aki elsősorban a produkció minősége, a sorozat jellege és forrása, valamint a célközönség összetétele szerint szelektálja a vetítendő tartalmakat. Az élő operaközvetítéseknél a Bartók Rádió a stratégiai partner, amely komolyzenei tartalmak népszerűsítésében tud az Uránia segítségére lenni. „Az Uránia nonprofit kft., az MNV Zrt., közvetve pedig a magyar polgárok a fenntartói, így Bakos Edit igazgató asszony fokozottan ügyel rá, hogy a lehető legjobb piaci feltételekkel jusson egy-egy sorozat a nézők elé” – teszi hozzá.

Elsässer a tárgyalások és a papírmunka után különösen élvezi a kortárs brit drámák és a képzőművészeti tartalmak lefordítását. Eddigi művészeti ügynöki munkáiból különösen büszke a londoni Shakespeare’s Globe színház produkcióinak Uránia-beli bemutatására, amelyeket az angolszász területeken kívül a világon először Magyarországon láthatott a nagyérdemű.

Idén nyáron és ősszel újra múzeumokat, festők világát és történelmi emlékeket járhatunk be az Uránia székeiből. A Manet: Portrék című műsor a londoni Royal Academy of Artsban kalandozik július 30-án. A 150 éve született Edvard Munch emlékére augusztus 30-án vehetünk részt az oslói Munch Múzeum és Nemzeti Múzeum virtuális bejárásán. Az Élet és halál Pompejiben és Herculaneumban című műsor tárlatvezetés lesz a londoni British Museumben, amit szeptember 20-án lehet megtekinteni. Végül október 29-én kerül sor a Vermeer és a zene: A szerelem és szabadidő festője című múzeumlátogatásra a londoni Nemzeti Galériából. Minden vetítés 19 órakor kezdődik.

De miről is szólnak ezek a műsorok? Édouard Manet portréit a festő Royal Academy of Arts-beli életmű-kiállításának apropóján vizsgálhatjuk meg közelebbről. Manet munkásságának közel felét alkotják az egyéni és csoportos arcképek: szűkebb és tágabb környezetét és a korabeli párizsi élet megannyi társadalmi csoportját megörökítette festményein. A műsorból nem csak szigorúan a festményekről, hanem hátterükről, a kiállítás körülményeiről is sok mindent megtudhatunk. Ellátogathatunk a londoni művészeti akadémia restaurátorai közé, kurátorok és művészettörténészek nyilatkoznak a kiállításról, hogy ezekkel együtt megelevenedjen a 19. századi Párizs Manet képeiről is ismert színes forgataga.

Mennyire más világ Edvard Munché! A norvég festőóriást szinte mindenki csak a Sikoly című képéről ismeri, de teljes munkássága jóval összetettebb és izgalmasabb ennél. Munch képein megelevenedik a messzi észak sötét, borongós, nyomasztó világa, ahol e világi és tudatalatti félelmek gyötrik az embereket. De a művész a skandináv, norvég táj lenyűgöző, sőt idilli hangulatát is meg tudta örökíteni. A 150 éve született Munch című tárlatot az oslói Nemzeti Múzeum és a Munch Múzeum közösen rendezi, 220 kiállított képével a valaha volt legátfogóbb Munch-kiállítások egyike lesz.

Vermeer van Delft életművét átfogó kiállításon mutatja be a londoni Nemzeti Galéria. A tehetséges, de küzdelmes életű Vermeer a 17. századi holland aranykor krónikása, akinek képein keresztül életre kelnek az egyik első polgári társadalom hétköznapjai, régi városkák utcái és szobabelsői. A műsor alapjául szolgáló londoni kiállítás vezérfonala a zene, amely a kor németalföldi festészetének, így Vermeer művészetének is az egyik legkedveltebb témája volt. A tárlatvezetéssel nemcsak a művekről, hanem az őket alkotó titokzatos festőgéniuszról is sokat megtudhatnak Vermeer rajongói.

Még összetettebb lesz a más forrásból érkező, de az Uránia által egy láncra felfűzött pompeji virtuális múzeumpedagógiai óra. A British Museum nagyszabású kiállításához élő, műholdon keresztül sugárzott tárlatvezetés kapcsolódik. Megelevenedik előttünk a Kr. e. 79-es Vezúv-kitörés előtti, virágzó Pompeji és Herculaneum. A műsorban a British Museum általános vezérigazgatója, Neil MacGregor és elismert szakemberek egész sora nyilatkozik, miközben korabeli zenék és irodalmi művek is elhangoznak, valamint részleteket hallhatunk kortárs beszámolókból. A műsor számára készült felvételeket is láthatunk majd a mai Pompejiről és Herculaneumról.

„Amennyiben a hét vetítéssel büszkélkedő Leonardo-tárlatvezetéshez hasonlóan ezek a programok is sikeresek lesznek, az Uránia természetesen folytatja a sorozatot. 2008 óta állnak az Uránia rendelkezésére digitális tartalmak vetítésére alkalmas berendezések, amivel folytathatja kulturális missziós tevékenységét. Hiszek benne, hogy a felnövekvő nemzedéket ilyen tartalmakkal kell bombáznunk ahhoz, hogy a kultúra iránt fogékony, a történelmi összefüggéseket átlátni képes, az emberi életet tiszteletben tartó, a világ sokszínűségére rácsodálkozó, széles látókörű polgárokat neveljünk” – foglalja össze célkitűzéseit Elsässer Klaudia.