A Sziget összművészete kényszerből: jeles

David Guettával véget ért a Sziget. A finálé remekül összefoglalta a rendezvény felemás programjait. Ami nem ment zenével, azt pótolták látvánnyal.

A Cipő-emlékkoncerttel indult a rendezvény, amely idén a hangzatos Fesztiválköztársaság nevet kapta. Semmi sem változott persze a Szigeten, az államforma csupán a szlogenek szintjén hozott újat. A mínusz egyedik nap koncertjén a hazai popzenei élet legendás alakjai emlékeztek az idén márciusban elhunyt Bódi László Cipőre. Nehéz egy monstre fesztivál keretei között hamis gesztusok nélkül megidézni egy elhunyt zenészt, a közönség mindenesetre könnyekig hatódva búcsúztatta a Republic énekesét.

Egész másról szólt a nulladik nap, amelyen két jubiláns együttes, a 40 éves Muzsikás és a 22 éves Quimby lépett színpadra. Mindkét koncert különlegesre sikerült, s bár a Quimby beígért Csodaországa elveszett a fesztiválozók tömegében, az esti fellépésük kárpótolt mindenkit a délutáni eseménytelenségért.

A hivatalos fesztiválprogram szerdán indult, és a szervezők rögtön az első napon el is lőtték az egyik idei nagy nevet a kettőből. Nick Cave koncertje ugyan szokatlanul modorosnak tűnt, de rendesen beindította a fesztiválozókat.

Másnap már világosan látszott, hogy a Sziget ebben az évben nem a különféle színpadok hatalmas produkcióiról szól majd: a lényeget a cirkuszi és operasátorban, az utcaszínházak fellépésein, az erdőszélen, a kiállításokon és installációkban kell keresnünk.Ez nem jelenti azt, hogy ne lettek volna nagyszerű koncertek a nagyobb színpadokon: több emlékezetes és minőségi produkciót láthattunk most is, mégsem ezek határozták meg a Sziget arculatát, hanem a rengeteg kiegészítő program, amelyek valódi összművészeti rendezvénnyé változtatták a Fesztiválköztársaságot.

Ez biztató a jövőre nézve, de azért nem árt persze, ha a következő évekre egy kicsit izmosabb felhozatalt állítanak össze a szervezők, amelyben a Blurön, Nick Cave-en és mondjuk a Franz Ferdinandon kívül is találunk világsztárokat. Hiszen a közönséget valahogy be kell csábítani. Ha már bejönnek, nincs gond. Ahogy nem volt idén sem: hamar kiderült, hogy egy lélegzetelállító légtornászműsor, a rövidnadrágos operaáriák vagy az égből hulló hatalmas labdák is képesek szórakoztatni a közönséget, de csak ezekkel nem lehet eladni a fesztivált. Izgalmas úton indult el a Sziget – még ha kényszerből is: szerényebb költségvetéssel is tartania kell a lépést a nagy európai fesztiválokkal –, és ha az idei műsort sikerült megtoldani néhány húzónévvel, nem lehet nagy baj a következő években sem.

360–370 ezer között van az idei Sziget-látogatók száma, ami némileg elmarad a tavalyi, 379 ezres adattól, de Gerendai Károly úgy értékeli, ettől függetlenül jól sikerült a fesztivál. A főszervező – aki szerint az idei Sziget veszteséges lesz – vasárnapi interjújában azt mondta, pozitív visszajelzéseket kaptak az idén bevezetett változtatásokról, és reméli, hogy ezek hatására jövőre újra erősödni fog a rendezvény. Gerendai egyelőre végleges adatokat nem tudott mondani a látogatók számáról. Szavai szerint ugyanakkor azt már előre látták, hogy a bérletek eladása elmarad a korábbi évekétől, annak ellenére hogy idén növelték a kiadásaikat. Enyhíti a helyzetet, hogy az éppen tavaly 27-ről 18 százalékra csökkent áfa miatt emelkedik a jegybevétel nettó összege – jegyezte meg.

A visszaesés talán legfontosabb okának azt nevezte Gerendai, hogy az idei sztárprogram gyengébb volt, mint amit a szervezők szerettek volna. Hozzátette: emellett tavaly a húszéves jubileum és az előtte elnyert legjobb európai fesztivál díja is fokozta az érdeklődést a Sziget iránt. Gerendai Károly szavai szerint érezni lehet, hogy a hazai célközönség – mind a demográfiai problémák, mind a külföldre vándorlás miatt – fogy. Megjegyezte: az elmúlt években is csökkent a magyar látogatók száma, de akkor azzal párhuzamosan még nőtt a külföldieké, most viszont ez az utóbbi trend is megállt. (MTI)