Botrányt kavaró film Ausztriából

Mit lehet elérni egy filmmel, amely tabut sért? Akár fesztiválmeghívást és díjat is, ma ez a trendi. Ulrich Seidl moziját, A Hit paradicsomát Velencében tüntették ki. Interjú.

– Elhúzódó munkálatok után három filmmel igyekezett elképzeléseit megvalósítani a Paradicsom-trilógiával. Most, hogy bemutatásra kerültek munkái, úgy érzi, maradéktalanul teljesítette a témában elképzeléseit?
– Eredetileg nem trilógiában gondolkoztam, hanem egyetlen játékfilmben, amelyben három történet bontakozik ki. Amikor elkezdtük a forgatást, csak akkor vált világossá, hogy egyrészt a történetek túlnőttek egyetlen játékfilm keretén, másrészt érzelmileg is sokkal jobban igénybe vették volna a nézőt egyidejű befogadáskor. Ekkor két filmre bontva képzeltem el a projektet, amelyből végül trilógia lett. Három évünkbe és több tíz óra leforgatott anyag megvágásába telt, mire elkészültünk. Mivel hatórányi film maradt a vágóasztalon, így alakult végül ki három alkotás, vált egységessé a Paradicsom-trilógia. Szintén a vágóasztal mellett dőlt el, hogy milyen sorrendben fogjuk a három történetet elmesélni, ekkor vált egyértelművé, hogy az anya történetét ne a lányáé kövesse, hanem az inkább a trilógia záródarabja legyen. Összességében tehát a lehetőségnek köszönhetem, hogy ez a nagyszabású projekt az eredeti elképzeléssel ellentétben három filmben öltött testet, a végeredményt pedig teljesnek érzem.

– A szexualitás meglehetősen szélsőséges stációit élik meg szereplői, amelyek nagyon provokatívan hatnak a vásznon.
– Az első epizódban, a Szerelmet a feketepiacról című film főszereplője, a férfiakban csalódott anya egyedül neveli lányát, a középkor ama szakaszát éli, amikor nagyon nehéz ismerkedni. Vesztett a korábbi vonzerejéből, az önbizalma is megcsappant. Vágyai kielégítésére utazik Afrikába, ahol természetesen nem találhatja meg azt a Paradicsomot, amit titkon tán remél. A Hit paradicsomában az anya testvére, Anna Maria leginkább Jézusban és a hitben találja meg vágyai kiteljesedését, miközben egy muszlim mozgássérülttel kötötte össze evilági életét. Ebben pedig minden paradoxon benne van. A harmadik történetben az anya lányát ismerjük meg, a túlsúlyos tinédzser nemi ébredése viszont megmarad a vágyakozás szintjén: esetlen próbálkozásai után végül nem ismerkedik meg a testiséggel. Megítélésem szerint mindegyik szereplő a nemiséggel a helyzetének megfelelő módon kerül kapcsolatba.

– A Hit paradicsomában igencsak konfliktusos a muszlim férj és a keresztény nő viszonya. Összefüggésben van ez a téma az osztrák társadalom és a muszlim vallás közötti ellentétekkel?
– Nincs, ez a szempont engem nem foglalkoztatott. Abból indultam ki, hogy minden élethelyzetben konfliktusokkal szembesülünk, a nő és férje kapcsolata erre csak egy példa. De visszautalva a testiség témájára: a történet egyik érdekes felvetése a muszlim hittől eltérő nyugati nemi felfogás bemutatása a férj szemszögéből. A Hit paradicsomának fő témája ugyanakkor a főszereplő, Anna Maria vívódása, valamint Jézussal, a katolikus vallással való viszonya.

– Az olasz média kifejezetten botrányosnak tartja filmjét, amelynek egyik jelenete miatt sokan blaszfémiát is kiáltottak. Mindig hangsúlyozza, hogy a realizmust keresi a filmjeiben: ön szerint életszerű, hogy egy gyakorló hívő vallása legfőbb jelképéhez, a kereszthez nem tisztelettel közelít?
– A válaszom határozottan igen, a történet logikája szerint a kifogásolt jelenet elképzelhető. Ami lehet, hogy tabut sért, de ez engem ez nem tántorított el a bemutatásától. Hangsúlyozom, a célom nem a tabudöntés volt: az nem lehet cél, csak eszköz valaminek az ábrázolására.