Hobo: Nem állok be a sorba!

Akárcsak tavaly, idén is tíz estére tíz különböző műsorral készült Földes László és zenekara, vagyis a Hobo és Bandája Kapolcson. A Hobo Blues Band legkorábbi korszakától kezdve idézik fel a legendás albumokat, valamint olyan dalokat, amelyek sosem kerültek lemezre.

fib
2013. 08. 02. 19:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kapolcson Beatles-emlékkoncertet tartottak hétfőn, s akármelyik dal csendült fel, a közönség egy emberként énekelte. Hobo kedvenc zenekara, a Rolling Stones életművével ezt aligha lehetett volna megcsinálni. Bár a Stones próbálkozott popzenével, az igazi rajongók nem a popslágereik, hanem a Sympathy for the Devil, a Jumpin’ Jack Flash, és az (I Can’t Get No) Satisfaction miatt szerették őket. Vajon Hobót is ez a vad blues ösztönözte a lázadásra annak idején?

Igen, de ehhez pontosan meg kell határozni a lázadás fogalmát – mondta Hobo a Magyar Nemzetnek. – Attól, hogy az ember nem nyugszik bele a szarba, attól már lázadó? Ha nem veszi be azt, amit rá akarnak nyomni, akkor már lázadó? Sosem törődtem azzal, hogy mit várnak el tőlem felülről, vagy bárhonnan. Régen sem, most sem. De az, hogy nem akarok jól viselkedni, az még nem lázadás, az több ennél. Voltak számaink, mint a Másik Magyarország, vagy a Moszkva tér blues, amikben beszóltunk a hatalomnak. Tudtuk, hogy baj lesz, be is tiltották. Ők nyomtak minket kifelé meg lefelé, mi meg időnként visszalőttünk, de nem sértődtem meg, ha betiltottak. Nem arra törekedtem, hogy lemezeket csináljak, hanem hogy élőben játsszak. Tudtam, hogy amíg a koncertjeinket nem tiltják be, addig nem kerülünk igazán nagy bajba. A lázadás ilyen értelemben tetten érhető volt abban, amit csináltunk, de nem ez volt az elsődleges szándékunk, sokkal inkább a gúny, a fricska.

Hobót még mindig érik támadások, sokan évtizedek óta gyűlölik, és ennek folyamatosan hangot is adnak. Vagyis mindig akad valaki, akinek szúrja a szemét. – Kétségkívül így van, de ez nem számít – nyilatkozta Hobo. –  Az, hogy ezeknek én rohadt kommunista, vagy büdös zsidó vagyok, azoknak meg náci, az mellékes. Mit tudok kezdeni a mocskolódókkal? Fakadjak sírva? A Senkifalva című albumon szereplő Dühöngő vadállatban van: „jönnek jobbról, jönnek balról, de senki se jön szemből”. Sosem álltam be sehova, nem állok be a sorba, hiába szeretnék ezt sokan.

További részletek a Magyar Nemzet augusztus 3-i, szombati számában.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.