Indiana Jones nyomába sem érhet Gárdonyi Gézának

Ma 150 éve született a legnagyobb magyar történelmi regényíró, Gárdonyi Géza. Indiana Jones simán elbújhat mellette.

Az Egri csillagok írójára emlékezünk ezen a hétvégén. Szobrot avatnak szombat délután háromkor Agárdpusztán Gárdonyi Géza szülőfalujában, Egerben is megemlékeznek róla, ahol íróként otthonra talált – itt októberig felújítják a sírját. Gárdonyi Géza Egri csillagok megnevezéssel 1000 forintos címletű rézötvözetű emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank augusztus 3-án. A legnagyobb magyar történelmi regényíró, Gárdonyi Géza 150 éve, 1863. augusztus 3-án látta meg a napvilágot. Mivel 2013-at hivatalosan is az író emlékévének nyilvánították, az egész idei esztendőben számos program, kulturális esemény idézi fel az író emlékét.

Jelenleg Balatonfüreden látható a Láthatatlan ember arcai című Gárdonyi éltét, munkásságát bemutató vándorkiállítás – tudtuk meg H. Bagó Ilonától, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) munkatársától, aki az író halálának 150. évfordulója tiszteletére rendezett 2013-as programsorozat egyik kurátora. Ez a kiállítással, éppúgy, mint az emlékévvel, amelynek részletes programját a www.gardonyiemlekev.hu internetes honlapon is megtalálható, az volt a célunk, hogy finomítsuk, részletgazdagabbá tegyük a képet, ami a köztudatban ma él az íróról – folytatta az irodalmár. – Kevesen tudják például, hogy amikor a történelmi regényein dolgozott, tudományos alapossággal járt utána a témának, amit később papírra vetett. Rengeteget utazott, komoly történelmi kutatásokat végzett. A catalaunumi csata kapcsán történész fórumok vitájában is részt vett, érdemben szólt hozzá a tudományos eszmecseréhez.

Gárdonyi Géza alaposságára és felkészültségére jellemző egy történet, mely akkor esett meg, amikor kilátogatott a margitszigeti kolostor romjai feltáró régészeti ásatásra. A szakemberek sehol sem találták a kolostor kútját. Gárdonyi a leírások alapján vázlatokat készített, majd rámutatott egy területre, ahol szerinte a kútnak lennie kell. A régészek nem hittek neki, ám amikor az általa kijelölt helyen ásni kezdtek, előbukkantak a föld alól az egykori vízgyűjtő maradványai. Tudományos felkészültségére jellemző, hogy felkínáltak számára egy múzeumigazgatói állást Aradon. Végül nem fogadta el, Egerbe költözött és az utókor szerencséjére inkább az írás mellett döntött – meséli Gárdonyiról H. Bagó Ilona.

Az írót minden érdekelte, állandóan nyitott szemmel járt a világban, minden apróságra, részletre kíváncsi volt. Egy egri pincében például feltűnt neki egy különös pók. Levélben fordult a Tudományos Akadémiához, pontosan leírta a pók külsejét. Kiderült, hogy egy új, addig nem ismert fajt fedezett fel. A háza körül csodálatos botanikus kertet létesített. Külföldi útjairól mindig hozott növényeket és nagy szeretettel, hozzáértéssel gondozta őket.

Kevesen tudják, hogy szívesen, és nagyon jól hegedült, legjobb barátai közé tartozott a legendás nótaszerző, Dankó Pista. A muzsikus mindig neki mutatta meg először új szerzeményeit, több nótájához Gárdonyi írta a szöveget. Kiválóan festett – Jókai Mór látta korai képeit és nagy jövőt jósolt számra a képzőművészek között is.

Arról pedig még nem is szóltunk, hogy veszélyesen jól vívott – erről újságíró korában vívott számos győztes párbaja is tanúskodik. (Párbajvétségért a szegedi Csillag börtön vendége is volt – a szerk.) A békésebb kedvtelései közé tartozott a sakk, mellyel szintén magas szinten foglalkozott – mondja a PIM munkatársa.

Gárdonyiról az a kép alakult ki az emberek fejében, hogy magányos remeteként éldegélt Egerben. Holott erről szó sem volt. Valóban nem szerette a felhajtást maga körül, ha tehette, nem vállalt nyilvános szereplést, de egyáltalán nem volt morcos, keserű ember. Erre a legjobb bizonyíték az, hogy a korszak egyik legsikeresebb humoristájaként tartották számon. Egy ideig kifejezetten az vallotta, hogy az élet dolgairól legjobban a humor segítségével lehet írni. Ám az általa megalkotott, vaskos, de ellenállhatatlan iróniával ábrázolt Göre Gábor, a pocakos falusi bíró figurája, amelynek Durbincs sógor társaságában átélt kalandjait sorozatban jelentette meg, olyannyira népszerűvé vált, az olvasók annyira szerették, hogy végül attól tartott, hogy nevük véglegesen összeforr. Így aztán befejezte a Göre Gábor-történeteket.

Gárdonyi kétségtelenül legnépszerűbb regénye, az Egri csillagok, amit minden iskolás gyerek elolvas Magyarországon, legalább egyszer. Ezt a művét maga Gárdonyi is a legjobb alkotásának tartotta, ám hozzátette, hogy szerinte legszebb könyve az Isten rabjai és számára a A láthatatlan ember a legkedvesebb. Jó lenne, ha a nagyközönség megismerné a novella író Gárdonyit és a kisregényeit is érdemes újra elővenni. Kétségtelen, hogy nem minden írása olyan olvasmányos, mint az Egri csillagok, de nem csalódik, aki „megküzd” velük − javasolja H. Bagó Ilona.

Az idei emlékév jó alkalom arra, hogy még többen és alaposabban ismerjék meg Gárdonyit, olvassák műveit, aki a magyar regényíróként olyan értéket hozott létre, melyhez hasonlót azóta sem sikerült senkinek.

Ahogy Kosztolányi Dezső írta róla: „Vannak viharos lángelmék, melyek magunkra döbbentenek, vannak hideg lángelmék, melyek a gyémánt ragyogásával tündökölnek élesen és keményen, s vannak prófétáló, útmutató előrehajtó lángelmék is. Gárdonyi Géza más volt és sokkal több volt minekünk. Ő a bájos lángelme volt.”