Ismét koronáznak Sopronban

Koronázási ünnepséget tartanak augusztus 17-én Sopronban: a Nagyboldogasszony bencés templomban.

A ceremóniát – amelynek szereplőit hivatásos színészek alakítják – a Fő téren kivetítőkön kísérhetik figyelemmel azok, akik nem jutnak be a templomba – mondta Rigler Zsolt projektmenedzser az MTI-nek.

A játékok keretében a frissen koronázott király világi esküt tesz a Fő téren, kardjával a négy égtáj felé suhint, ezzel jelezve, hogy megvédi az országot, bármely irányból érné is ellenséges támadás. Majd bemutatkozik a városnak. A királyi díszmenetet dobosok, zászlódobálók, lovasok és jelmezes udvartartás kíséri.

A Szent Korona másolatát augusztus 16-án, pénteken ünnepélyes külsőségek között fogadják a Pozsonyi úton, és onnan kísérik be a Fő térre. A koronázási jelvények másolatait – a jogart, az országalmát, a kardot –, valamint a palástot két napig kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők.

A rendezvénysorozat nyitányaként templomszentelésre emlékező búcsúi szentmisét tartanak csütörtökön a bencés templomban, majd a Wespa-vonósnégyes hercegérseki szerenádot ad Mozart műveiből. Pénteken a Fő téren játszik a Fajkusz Banda, fellép a Sopron Táncegyüttes, és a Szent Korona másolatának köszöntését követően a szegedi Bartók Béla Nőikar ad koncertet. Szombaton a Lővér Vadászkürtösök, vasárnap a hegykői fúvószenekar, továbbá irodalmi-zenés műsor szórakoztatja a vendégeket a Fő téren.

III. Ferdinánd német-római császárt Pázmány Péter koronázta magyar királlyá 1625-ben – idézte fel Horváth László, a soproni bencés templom igazgatója a város életének különleges eseményét. Az ötletgazda kifejtette: a török hódoltság idején Nyugat-Magyarországra tolódtak a koronázások és az országgyűlések. A XVII. században négy országgyűlést és három koronázást tartottak a városban. III. Ferdinándon kívül két királynét is koronáztak a mai bencés templomban, amelyet akkoriban a ferencesek gondoztak. Abban az időszakban legalább 28 napon át Sopronban volt a Szent Korona, az országgyűlés pedig 351 törvénycikket hozott, döntő jelentőségű kiegyezéseket az udvar és a rendek között. A templom tehát szerepet játszott a magyar nemzet történelmében, a nagyköveti jelentések révén pedig Sopront megismerte Nyugat-Európa – mondta Horváth László.