Kertész Attila és a pécsi kórusmozgalom

Legújabb sorozatunkban a mediterrán Pécs kulturális életét ismerheti meg az olvasóközönség. Elsőként Kertész Attila Liszt-díjas karnagyot faggattuk.

– Hogyan került először kapcsolatba a zenével? Milyen élmény, esetleg hatás vezette a zenei pálya felé?
– A zene szeretete nálunk családi hagyomány volt. A családom Nagyszalontáról származik, és Trianon miatt települt át Gyulára, ahol születtem. Édesapám énektanár, kórusvezető, illetve a református egyház kántora volt. Mivel négyünk közül én vagyok a legfiatalabb testvér, így végigkövethettem zongoraművész bátyám pályafutását. Nyári szünetekben hallgattam a gyakran 8 órás gyakorlásait. Bátyám kedvence Bartók Béla volt, tőle játszott műveket a leggyakrabban, ebből egyenesen következett, hogy alaposan megismerkedtem a bartóki zenével, ami egész életemre kihatott. Ez a szerelem a mai napig tart. Mérnök és matematikus bátyám is muzikális volt, amatőr zenészként kórusban énekeltek, zongoráztak. Én is zongoristának készültem, de szüleim kérésére először a Debreceni Orvostudományi Egyetemre felvételiztem, ahol két évet el is végeztem. De végül a zene győzött, amit azóta sem bántam meg.

Kertész Attila: „A Pécsi Művészeti Karnak rendkívül jó a híre. Némi túlzással azt is mondhatom, hogy világszerte”

Fotó: Máté Péter

– Évek óta vezeti a pécsi Mecsek Kórust. Mondana pár szót a kórusról és az elért eredményekről? Miben látja a Mecsek Kórust különlegesnek, esetleg kiemelkedőnek a többi kórushoz képest?
– Úgy vélem, hogy Pécs város életében fontos szerepet tölt be a Mecsek Kórus, tulajdonképpen a „város kórusának” is nevezhetjük. 56 évvel ezelőtt alapította Hegyi József karnagy együtt a Mecsek Tánccsoporttal, illetve egy népi zenekarral. Azóta mindkét együttes külön, önállóan működik. Én 11 évvel ezelőtt vettem át a kórus vezetését, olyan nagyszerű elődök után, mint Tillai Aurél zeneszerző-karnagy és Nagy Ernő, a Serafi Kórus jelenlegi karnagya. Érkezésemmel a kórus összetétele átalakult, megfiatalodott. Több egykori tanítványom követett a Kodály Zoltán Gimnáziumból, ahol évtizedekig vezettem az iskola zene tagozatát, Bartók Béla Leánykarát és Kodály Zoltán Vegyeskarát. Természetesen a régi tagok is hűségesek az együtteshez, de egyre több az egyetemista kórustag, akik közül sokan más városokból érkeztek ide. Az eredményeinkről annyit tudok mondani, hogy több nemzetközi versenyen szereztünk helyezéseket és első díjat, illetve ez alatt a 11 év alatt megszólaltattuk a magyar szerzők műveit Csehországban, Horvátországban, Szerbiában, Szlovákiában, Olaszországban és Spanyolországban. Különlegesség, hogy a kóruson belül nyolc éve nőikar is működik, velük is szép sikereket értünk el, többek között megkaptuk a Kodály Zoltán Magyar Kórusverseny első díját. A próbákon és fellépéseken túl a kórusélethez hozzátartoznak az ünnepek, a baráti együttlétek. A Mecsek Kórusban ennek szép hagyományai vannak. Baráti kapcsolatok alakulnak, és úgy látom, a tagok szívesen jönnek össze a próbákon kívül is. Természetesen akadnak nehézségek is, például ha egy diáknak a kóruspróbát az éjszakai műszakkal kell összeegyeztetnie, vagy ha egy kórustársunk – akár énektanári diplomával is – a megélhetésért külföldre megy.

– Ha egy szóval kéne jellemeznie Pécs kulturális életét, akkor melyik lenne az a szó és miért?
– Pezsgő. Pezsgő minden vonatkozásban és nagyon bízom benne, hogy a viszonylag új Zsolnay negyed is hozzásegíti Pécset ehhez a pezsgéshez. Aki még nem látta, feltétlenül szánjon rá néhány órát, mert különleges világba csöppen. A mostani szezonban már beindultak a turistacsoportok, és folynak a különböző könnyű- és klasszikus zenei rendezvények, továbbá rengeteg a kiállítás, ad hoc rendezvények családok, idősek számára. Tehát, ha végignézzük a programokat, látjuk, hogy valóban pezsgővé vált a kulturális élet, bár én elsősorban a zenei életet ismerem. Nekünk különösen sokat jelent a Kodály Központ léte, felépülése, mert ez egy emberi léptékű, esztétikus és kiváló akusztikájú hangversenyterem, amely vonzza a közönséget. Sokak számára nem csak a programok teszik érdekessé, hanem hogy éppen ebben az épületben, ebben a miliőben láthatják, hallhatják az előadásokat. Érdekes az új kezdeményezés, az operaelőadások megjelenése a Kodály Központban. Nyilván nem színházi díszletezéssel, de vele egyenértékű, egészen kiváló, élményt nyújtó előadást láttam nemrég. Az előadóktól tudom, milyen örömmel lépnek föl ebben a nagyszerű akusztikájú teremben. A könnyűzene és a dzsessz kiválóságai is rendszeresen adnak itt koncerteket. Tehát összességében elmondhatom, hogy mind az amatőr, mind a profi művészetben pezseg az élet. A Pécsi Egyetem Művészeti Kara pedig, amely szintén a Zsolnay negyedben kapott helyet, remélhetően ontja majd az énekes és a hangszeres tehetségeket.

– A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán is tanít. Hogy látja a mai ifjúság felkészültségét, tehetségét zenei téren? Vannak-e kimagasló tehetségek, illetve olyan fiatalok, akik a pécsi zenei kultúrát előbbre tudják vinni?
– A Pécsi Művészeti Karnak rendkívül jó a híre. Némi túlzással azt is mondhatom, hogy világszerte, ugyanis sok külföldi hallgatója van az egyetemnek. Ez többek közt azért lehetséges, mert az Intézet tanári karába olyan kiváló művésztanár-egyéniségeket sikerült megnyerni, akik személyiségüknél fogva szinte vonzzák a diákokat. Évről évre szép számmal jelentkeznek hozzánk hallgatók, válogathatunk a felvételizők között és ennek következtében sok tehetség kerülhet a felszínre. A művészeti kar rendszeresen biztosít különböző lehetőségeket, koncerteket, a hallgatók számára, ahol a szervezői adottságokkal rendelkezők is aktivizálhatják magukat, és talán később be is kapcsolódhatnak Pécs kulturális életébe. Persze emellett a diákok is keresik a lehetőségeket például szólistaként, segédkarnagyként, hogy így kerüljenek be a vérkeringésbe. Több hangszeresünk lépett be a Pannon Filharmonikusok zenekarába kisegítőként, egy-egy koncert erejéig. Ugyanez mondható el a híres Vasutas Koncertfúvós Zenekarról, a Pécsi Kamarakórusról, a Bartók Béla Férfikarról, ahol szintén sok hallgatónk játszik, illetve énekel. Szoros a kapcsolatunk a Pécsi Nemzeti Színházzal is, itt a legkiválóbb magánénekeseink kapnak lehetőséget. Sikeresek és nagy közönséget vonzanak vizsgaelőadásaink, ahol hallgatóink fejlődését tudjuk lemérni. Jó példa erre a közelmúltban bemutatott Humperdinck nehéz darabja, a Jancsi és Juliska magas színvonalú előadása a Kodály Központban. Szót érdemel még a művészeti kar új koncertterme, a kiváló akusztikájú 200 férőhelyes Liszt Ferenc Hangversenyterem, ahol hallgatóink és a hozzánk érkező művészek bemutatkozhatnak. Tehát jelenlegi és volt hallgatóink között is szép számmal vannak, akik komoly szerepet vállalnak a város kulturális életében, illetve vannak kiemelkedő tehetségek, akikre egészen fényes karrier vár.

– Mit gondol a pécsi fiatalság azon részéről, akik zenélnek, de nem tanulnak zenét? Elsősorban az utcazenélő fiatalokra, illetve a könnyűzenei együttesekre gondolok. Esetleg több a zenét tanulni kívánó fiatal, mint régen, illetve ön szerint várható-e növekedés vagy csökkenés e téren?
– Köztük is sok tehetség van, akik hangszerjátékukkal, énekükkel hangulatossá, pezsgővé teszik Pécs belvárosának mindennapjait. Ennek nagyszerű példáit tapasztalhattuk a Pécs Cantat 2010 alkalmából. A másik kérdésével kapcsolatban egy érdekes kettősségről beszélhetek. Sajnos ki kell mondanom, hogy az általános iskolai ének-zeneoktatás mindenképpen visszaszorult. Ez egyértelműen látszik azokon az „Éneklő Ifjúság” rendezvényeken, ahol már a közoktatásban részt vevő általános iskolai kórusok közül is alig-alig szerepelnek. Szinte már csak azon iskolák kórusai jelentkeznek, ahol emelt szintű ének-zene oktatás van. Gyermekeink nem ismernek dalokat, és a spontán közös éneklés is eltűnőben van. Reménykedünk benne, hogy az énekóraszám emelésével ez a helyzet javulni fog. Sajnálattal, de kimondhatjuk, hogy ebből a szempontból jelen pillanatban meglehetősen rossz a helyzet. Viszont a másik oldalon az tapasztalható, hogy az elmúlt két évtizedben gombamód elszaporodó alapítványi, egyházi, magánkézben lévő művészeti alapiskolák kiegészítik az állami zeneoktatást. Ide sok gyerek jár és az oktatás minősége is színvonalas. Egyre több gyerek vágyik arra, hogy zenét tanuljon, akár a család nyomására, akár saját indíttatásból. Az is jó dolog, hogy az utóbbi időben közismertté vált a zene gyógyító hatása, illetve a zenével való együttélés fontossága. Ez azt is jelenti, hogy a zenével való foglalkozást fiatalkorban érdemes elkezdeni, mivel a zene egészségesebbé teszi a lelket, és ez által a testet is. Természetesen a minőségi zenére gondolok műfajtól függetlenül. Örömmel mondhatom, hogy a PTE Művészeti Karán akkreditált szak lett a zeneterapeuta képzés.

– Milyen jövőbeli megmozdulásokat tervez a Mecsek Kórussal?
– Jó kapcsolatot ápolunk a Pannon Filharmonikusokkal. A Mecsek Kórus énekesei számára mindig nagy élményt jelent egy-egy zenekari kíséretes, oratórikus mű előadása. Ezek közt említhetem Beethoven IX. szimfóniájának 4. tételében való közreműködésünket, ami szintén felemelő élmény volt. A zenekarral való kapcsolatunk idén nyáron is realizálódott, hiszen most volt egy különleges dologban részünk Horvátország EU-csatlakozása kapcsán. Pécs testvérvárosának, Eszéknek van egy nagyon jó vegyeskara, a Lipa kórus, velük fogtunk össze a Pannon Filharmonikusok támogatásával. Két koncertet terveztünk közösen. Az első június 30-án volt Pécsett, ezen hét különböző európai állam zeneszerzőjének művét szólaltattuk meg eredeti nyelven, majd ugyanaznap éjfélkor, a magyar-horvát határon, a Dráva hídon énekeltünk, így ünnepeltük a horvát csatlakozást. Július 2-án Eszéken volt a másik örömkoncert ugyanezzel a műsorral. A távolabbi terveink közt a nagy feladat a 2015-ben újra Pécsett zajló Europa Cantat programsorozat megfelelő előkészítése, amelyben részt vesznek az amatőr kórusok, többek közt a Mecsek Kórus is. Azért is nagy a kihívás, mert az 1988-as, szintén Pécsett megrendezett Europa Cantat nagyon sikeres volt. Itt jegyzem meg, hogy az európai amatőr kórusmozgalom, az Europa Cantat élére Móczár Gábor személyében nemrég magyar elnököt választottak. Reményeink szerint ő is segítségünkre lesz abban, hogy ezt a monumentális rendezvénysorozatot jól megszervezzük, hogy a 4-5000 Pécsre érkező énekes számára feledhetetlen élményt adjunk. A kórusok nagy találkozóját már most komoly munka előzi meg: megalakult az Europa Cantat Baráti Kör, ami egybegyűjti az esemény előkészítésében és szervezésében segíteni vágyókat. A televízió már készített egy promóciós anyagot Pécsről és az itteni kórusokról, hogy vonzóvá tegye városunkat. Ez az anyag hamarosan megjelenik a világhálón, hogy minél korábban elinduljon a 2015. július végi, augusztus eleji Europa Cantat propagálása, reklámja.