Kossuthkifli: forog a kamera, halad a delizsánsz

Félidejénél tart a Fehér Béla regényéből készülő, Rudolf Péter rendezte „történelmi road movie”, a Kossuthkifli forgatása. Helyszíni riport.

Komoly színészi kihívás, hogy az ember kuporog egy fa tövében, és nem sejti, hogy az arcát nem a déli szél simogatja éppen, hanem egy vaddisznó lehelete – idézi fel az egyik forgatási kalandot Rudolf Péter a fóti Károlyi-kastélytól néhány száz méterre magasodó, árnyat adó fa tövében az őt faggató újságíróknak. A helyzet még abban az esetben is nyugodtan nevezhető vérfagyasztónak, ha az említett négylábú epizódszereplő korábban egy gyerekek számára létesített állatsimogatóban teljesített szolgálatot.

A színész-rendező előadói tehetségének hála szinte maga előtt látja az ember a felismerés nyomán megdermedő, császári titkosszolgát alakító Kőszegi Ákost, ugyanakkor a fullasztó melegben, a kiégett füvű kastélypark szélén állva nehéz nem gondolni egy pillanatra az így szóba hozott enyhítő szélre is. Nem a kissé öntörvényű vadállat az egyetlen kihívás a Fehér Béla Kossuthkifli című regényéből készülő új magyar tévésorozat forgatásán, amely a hétfői napon éppen a félidejéhez érkezett. A hatrészes, epizódonként 52 perces széria 2014-ben kerül majd képernyőre. A rendező-producer Rudolf Péter, aki Hársing Hilda dramaturggal együtt készítette a forgatókönyvet. Az operatőr Kapitány Iván, aki szintén részt vett az írásban. A széria költségvetése jelenleg 740 millió forint, amelyből 480 millió forintot a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap finanszíroz.

Részben a fóti Károlyi-kastélyban forgatják a Kossuthkiflit

Fotó: Hegedűs Márta

Izzasztó melegben, könnyed viseletnek semmiképpen nem nevezhető kosztümökben állnak a színészek a kastély bejárati lépcsőjénél. A regény egyik kulcsfigurája, Swappach Amadé őrnagy (Lengyel Tamás), a fiatal Kossuth-párti forradalmár éppen sértődötten otthagyja a társaságot, hogy sietős léptekkel az épület előtt parkoló delizsánsz, vagyis postakocsi felé vegye az irányt, miközben feldúltan a kertek alatt lopakodó orosz ellenséget emlegeti. A vele együtt utazó hölgytársaság – a fiatal katona szerelme, Estilla (Trokán Nóra) és a felvilágosult gondolkodású, pártában maradt Thalvizer Karola Grófnő (Nagy-Kálózy Eszter) – azonban jóval kisebb figyelmet szentel a nagypolitikának, sokkal inkább a házigazda, Cselőtei Máté (Szacsvay László) csónakázásra vonatkozó szíves invitálása hozza lázba őket. Bár a jelenet nem nevezhető éppen eseménydúsnak, a smink karbantartása például, amely Nagy-Kálózy Esztert vénkisasszonnyá varázsolja, már önmagában is elég ok arra, hogy megakadjon a felvétel.

Annak, aki nem olvasta Fehér vérbő humorral és páratlan nyelvi leleménnyel megfogalmazott, mágikus realizmussal átitatott és a magyarság sorsáról írt, esszének is felfogható regényét, az említett jelenet alapján legalább annyi mindenképpen világossá válik, hogy a sorozat az 1848–49-es szabadságharc idején játszódik, és hogy végre ismét komoly magyar színészek játékának örülhet majd a hazai közönség. A regény olvasói viszont bizonyára felfokozott izgalommal és kíváncsian várják a feldolgozást, hiszen a Kossuthkifli valóban összetett és nyelvileg is igencsak fifikás olvasmány, amelyben nem egy fantasztikumba hajló, mesés esemény felbukkan.

Trokán Nóra és a híres delizsánsz

Fotó: Hegedűs Márta

Az újságírói felvetésre, miszerint a közönség a rendező neve alapján joggal számíthat majd önfeledt szórakozásra, Rudolf Péter úgy fogalmazott: a Kossuthkifli humora az Üvegtigrishez képest finomabban építkezik, és éppen a szöveg sokrétűsége volt az, ami igazán megfogta őt annak idején. Épp emiatt nehéz is meghatározni a készülő sorozat műfaját, ezért találtak ki olyan meghatározásokat, mint a „vadromantikus road movie” címke vagy az „intellektuális gyalog galopp” jelző. De akár rejtős beütésű, filozofikus műként is aposztrofálhatnánk a szöveget – tette hozzá Rudolf.

Maga a regény egy már-már epikus méretűvé fokozott üldözéses jelenet, amelyhez a szabadságharc eseményei és színterei szolgálnak díszletül. Swappach Amadé, Kossuth seregének őrnagya és frissen megszöktetett szerelme, Estilla egy delizsánszon Pozsonyból útnak indul egy kotnyeles grófnővel, egy kocsihajtóval és egy láda bejglivel Debrecenbe, hogy végére járjanak az őrnagy által feltételezett hazaárulásnak. Nem sejtik, hogy üldözőbe veszi őket egy halottaskocsi, amelyen Swappach apja, a császári kémszervezet egyik vezetője, Estilla apja, a cukrász Vödric Demeter és a besúgó, Dalfalvi Matyiő is utazik. Az apát, Swappach Ferdinánd tanácsost Reviczky Gábor, a minden körülményhez alkalmazkodni próbáló cukrászmestert Haumann Péter, a 19. századi James Bondként tündöklő Dalfalvit pedig Kőszegi Ákos alakítja a tévésorozatban.

Amint fentebb már szó volt róla, az alapul szolgáló könyv a magyarság sorkérdéseit is érinti, és nehéz egyértelműen eldönteni, kinek is van igaza: a forradalom győzelmében elvakultan hívó, de a valósággal számot vetni képtelen fiatalabb, vagy a cinikus, mégis realista idősebb Swappachnak. Ezt firtató kérdésemre Rudolf úgy fogalmazott: a szövegben tényleg felfedezhető némi keserűség, ám olyan mély humanizmus és irónia is van benne, hogy a néző nem fog elkeseredni. Magunkra ismerünk majd a sorozatot nézve, de mivel a szöveget szeretet hatja át, ez nem lesz fájdalmas – mondta el. A rendező szerint a mindenre képes idősebb Swappach figurájával sem kell feltétlenül egyetérteni, de ahogy III. Richárd esetében, úgy a császári főkém személyisége kapcsán is sok igazságot lehet felfedezni a gonoszság és a cinizmus mögött, és ez segíti a figura megértését. Ahol csak az egyik szereplőnek van igaza, abból nem lesz igazi történet – tette hozzá Rudolf.

Lengyel Tamás Swappach Amadévá alakul

Fotó: Hegedűs Márta

Szerencsére itt nem erről van szó: a regény egy drámai apa-fiú párharc története is, és nehéz lenne azt állítani, hogy a szerelmét a fél országon átrángató fiatalabb Swappach szerethetőbb lenne, mint közvetlen felmenője. A fiatal forradalmárt alakító Lengyel Tamás mégis úgy gondolja, a huszonötödik forgatási napon túl már kiismerte az általa játszott karaktert, akinek az az alapvető problémája, hogy mindenáron bizonyítani akar, ezért is vállalkozik a képtelen kalandra. Lengyel számára így az volt a kihívás, hogy saját életében megtalálja azt a párhuzamot, ami ehhez az elvakult forradalmi hithez hasonlítható.

A nagy találkozás apa és fiú között a hétfői forgatási napon még hátra volt, ám ha minden a tervek szerint halad, 2014 őszén a tévé képernyője előtt szemtanúi lehetünk a két ideológia összecsapásának, ahogy a rejtői humor és a kosztümös dráma flörtjének is, nem beszélve a mágikus jelenetekről, amelyeket majd az utómunka során álmodnak életre szakértő kezek.