Horváth Sándor, a Szentkereszti Polgári Kör Egyesület (SZPKE) elnöke avatóbeszédében elmondta: éppen 800 éve vált merénylet áldozatává a pilisi erdőségben az ötgyermekes, 29 éves királyné. Alakját felidézve úgy fogalmazott, hogy hazai megítélését nagymértékben befolyásolta Katona József Bánk bán című drámája, amelynek irodalmi értéke megkérdőjelezhetetlen, az irodalmi főhőst és a történelmi alakot azonban ketté kell választani; személyéről és szerepéről a tudományos kutatás feladata kideríteni az igazságot. Horváth Sándor kifejtette: Gertrudis bizonyára erős, karizmatikus személyiség volt, leánya, a későbbi Szent Erzsébet tőle kapta az első karitatív impulzusokat.
Csallóközi Zoltán, a miniszterelnök-helyettesi kabinet kabinetfőnöke köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar történelem két markánsan elhatárolható részre oszlik, s a Mátyás királyt követő időszakot a szabadság elvesztése határozta meg. „E küzdelem szolgálatába szegődött a magyar irodalom, erőt öntve a nemzetbe. Katona ezért választhatta történetének főszereplőjévé Gertrudist, akinek megítélése ezzel megpecsételődött” – mondta.
Lendvai József polgármester beszédében emlékeztetett rá, hogy a település mindig is törekedett arra, hogy a nagy történelmi emlékek közül minél többet megragadjon.
Anna Elisabeth Neppel, Gertrudis királyné szülőhelye, Andechs polgármestere az ünnepi alkalomból küldött üzenetében azt írta, a királyné „okos, körültekintő háziasszony volt, aki az ország és a korona javait jól kezelte, a mezőgazdaságot fejlesztette, a kereskedelmet ösztönözte és gyermekeit bölcsen nevelte”.
A katolikus templom falán elhelyezett emléktáblát Rieger Tibor szobrászművész alkotta. Az ünnepséghez kapcsolódóan Szent Erzsébet-emlékhelyek címmel nyílt kiállítás. A királyné földi maradványai a közeli ciszterci monostorban nyugodtak sírjának feltárásáig.
