A Fish! sosem a szofisztikált, mély zenéjéről volt híres. Ahogy a zenekar frontembere, Kovács Krisztián egy lapunknak 2010 őszén adott interjúban fogalmazott, „mi viszonylag egyszerű, de korántsem fakezű rockzenét játszunk”. Ennek ellenére, a Fish! egy ízig-vérig bulizenekar, ahogy többször találóan megfogták: Magyarország egyik legjobb fesztiválbandája. Aki volt már egy koncertjükön, az minden bizonnyal egyet kell, hogy értsen ezzel a megállapítással. Az életszagú, a kimondottan a fesztiválérzésre hajazó szövegeik, zenéjük, a nem túl összetett hangzásvilág ennek ellenére hatalmas erőt tud felszabadítani egy-egy fellépésük alatt. Sokan ráadásul ezért bírják a fiúkat.
Mindezek fényében velem együtt sokan várták a Kovács Krisztián (ének), Binges Zsolt (basszusgitár), Gajda Mátyás (gitár) és Maróti András (dob) alkotta kvartett már nyár elején beharangozott új korongjára, a Konzervzenére. Az idei fesztiválszezon alatt elcsöpögtetett, felcsendülő morzsákból, így például a már-már a nyár egyik népszerű slágerévé avanzsált Gyere ki a rétre, vagy a Ki van kivel?, illetve a Minden jó lesz című számokból ígéretes korongnak tűnt a ma debütáló album. Külön érdekelt, hogy a Konzervzenével vajon merre mozdul el a Fish!.
Fish!
Fotó: Lengyel Andor
Első blikkre a srácok szerintem nem hazudtolták meg magukat. A korong nyitónótája, az album névadó dala, egyből igen magasra helyezte a lécet. A Konzervzene egy igen merész, egyúttal cinikus ars poetica, a szöveg fanyar humorral elemzi azt a miliőt, amiben a zenekar a mindennapjait éli. Az olyan megjegyzések, mint „A szöveg rossz, / de a zene se jó, az se jó! Ezek olcsó szövegek / konzervzene, konzervzene” jelzik, hogy a banda miként szemléli saját magát, illetve a közeget, amiben fellépésről fellépésre a húrok közé csap. A fanyar cinizmus egyébként az egész albumot végigkíséri, amolyan mi a helyzet a mai Magyarország könnyűzenei világában, az emberek egymás közötti mindennapi kommunikációjában. A szövegek láthatóan nem akarnak senkit sem megváltani, és annak ellenére, hogy fonológiailag, morfológiailag nem a magasan képzett nyelvészet gyöngyszemei, a helyén vannak. Olyan megállapításokat, olyan igényeket, életérzéseket fogalmaznak meg, amivel egy mai ifjonti lélek nap, mint nap szembesül.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!