A felhajtás nem véletlen, hiszen a könyv a 21. században váratlanul felbukkanó Hitlerről szól, aki változatlan ideológiával próbálja uralma alá hajtani a megváltozott világot. Timur Vermes a napokban hazánkba érkezett, hogy a Libri Kiadónál megjelent könyvét népszerűsítse. Szerdán a BMC-ben Veiszer Alinda kérdezte a szerzőt a könyv kulisszatitkairól, az estén Scherer Péter színművész olvasott fel részleteket a regényből.
Elsőként a német nép múlthoz fűződő viszonya került elő. Magyarországról nézve a németek példás módon dolgozták fel a 20. századi történelmük szörnyűségeit, Timur Vermes azonban kapásból megkérdőjelezte ezt a tételt. Szerinte csupán egy leegyszerűsített, klisés képlettel dolgoznak, amely a valódi okokra nem kérdez rá, csak konstatálja a borzalmakat. Ezért is fogott bele a regényírásba. Feltette a kérdést, mi lenne, ha Hitler visszatérne. Az alapszituációt pedig a legabszurdabb módon bontotta ki.
Mindenki paródiának tartja a figurát, ugyanakkor figyelnek arra, amit mond, hiába vicces, mégsem hatástalan – fejtette ki véleményét a szerző. És ez a regény nagy kérdése: valóban olyan rossz állapotban van a demokrácia napjainkban, hogy a hamisítatlan náci ideológia egyes elemei vonzóvá válhatnak a társadalom amúgy toleráns tagjai számára? A végtelenül demokratikus, multikulturális, soknemzetiségű Berlin befogadó polgárait megragadja valami az őrült diktátor eszmefuttatásaiban. Ez pedig nagyon ijesztő ötletnek tűnt a szerző számára, mint ahogy a nem várt sikert is aggasztónak találta valamelyest.
Jogosan merült fel a kérdés, vajon nem félt-e tőle, hogy az írás során azonosul a főszereplőjével, hogy lassan elfogadja, amit az mond. Vermes válaszul visszatért a sablonos gondolkodás problémájához. Minden okot fel kell kutatni, ha meg akarjuk érteni, mi miért történt, közben pedig bizonyos részeket kénytelenek vagyunk elfogadni.
A korábban újságíróként és „szellemíróként” is dolgozó szerző elmondta, hogy nem akart kompromisszumot kötni írás közben. Megpróbálta felhívni a figyelmet a sablonos gondolkodás hibáira, és a társadalom jelenlegi problémáira. A múltat alaposabban fel kell tárni, és meg kell keresni az okokat, nem elég elfogadni az átvett sémákat.
A kérdésre, hogy vajon támadták-e a műve miatt, egyértelműen nemmel válaszolt. Sőt, mintha még meg is lepte volna a dolog, ami nálunk evidensnek tűnik. Egy korrupt, rengeteg hibával működő társadalom szélsőségesen provokatív kritikájáról számunkra egyből a támadás ugrik be. Vermes azonban inkább a Németországban egyelőre jól érzékelhető tanácstalanságot említette. Nem tudják eldönteni, hogy szörnyülködjenek vagy nevessenek a könyvön.
