Ligeti György és emléke a zeneszerző-versenyen

Harmadik alkalommal rendezték meg az Új Magyar Zenei Fórum zeneszerzőversenyt, amelyre idén érkezett az eddigi legtöbb pályamű.

Kamaraegyüttesre és nagyzenekarra írott művekkel lehetett pályázni az idei Új Magyar Zenei Fórum (UMZF) zeneszerzőversenyére, amely a Budapest Music Center (BMC), a Művészetek Palotája (Müpa) és az MR Szimfonikusok együttműködésével jött létre. A pályázat feltétele volt a még be nem töltött 40. életév, és hogy a pályázó magyarnak vallja magát – ez utóbbi az idei verseny szlogenjévé is vált.

Az asztalnál ülők balról jobbra: Gőz László, Eötvös Péter, Tihanyi László, Serei Zsolt, Bendzsel Miklós és Káel Csaba

Fotó: Hrotkó Bálint

A sajtótájékoztatón Gőz László, a BMC alapítója elmondta, hogy ebben az évben érkezett a legtöbb pályamű, 39 darabból választották ki a zsűri tagjai a döntős zeneműveket. Az UMZF létrehozói és a díjak felajánlói fontosnak tartják, hogy ösztönözzék és támogassák új magyar zeneművek megalkotását, illetve a fiatal, tehetséges zeneszerzőknek lehetőséget kívánnak nyújtani, hogy megismerhessék őket itthon és külföldön egyaránt. Eötvös Péter, a döntő zsűrijének elnöke elmondta, ez a verseny lehetőséget ad arra, hogy a kortárs zeneszerzők mindegyik generációját meg lehessen szólítani, illetve egy saját díjat is felajánlott: egy éven keresztül mentora lesz az egyik zeneszerzőnek, függetlenül attól, hogy a döntőbe jutott-e, vagy sem. Úgy véli, ha a nagyzenekarok strukturáltan be tudnák építeni a magyar és külföldi kortárs műveket az éves fellépéseikbe, a közönség hamarabb megismerhetné a zeneszerzőket és darabjaikat. Káel Csaba, a Művészetek Palotájának vezérigazgatója arról beszélt, hogy igyekeznek fókuszba állítani a kortárs zenét, mert fontos a kortárs zeneszerzőkkel foglalkozni. Olyan programokat szeretnének kínálni, amelyek vonzzák a fiatalokat a Müpába, ez a verseny pedig hosszú távú együttműködést ígér a Budapest Music Centerrel.

Serei Zsolt, a kamaraegyüttes előzsűrijének tagja a kiválasztás szempontjairól úgy nyilatkozott: egyhangúlag egyetértettek a tagok abban, hogy a megkomponált művek ne merüljenek ki a kamarazenei elemek enciklopédikus felsorolásában, hanem a zeneszerzők stílusa és a műfaj jellemző jegyei ötvöződjenek az egyes darabokban. Másik szempont volt, hogy kapcsolódjanak a művek Ligeti Györgyhöz – kérdés volt tehát, hogy a beküldött kompozíciókban fellehetők-e Ligeti György munkásságára jellemző sajátos vonások. Tihanyi László, a nagyzenekari kategória egyik elődöntő zsűritagjának elmondása szerint a beküldött művek szerzői mind tehetségesek, a zsűri tagjai pedig egyetértettek abban, hogy a darabokat összetetten, nagyzenekarra tervezve komponálták meg a pályázók. – Két művel kapcsolatban azonnali konszenzus alakult ki, a többi darab közül pedig azért volt nehéz választani, mert mindegyik nagyon színvonalas munka, és biztos vagyok benne, hogy a döntőbe be nem jutott zeneszerzők előtt is nagy jövő áll – tette hozzá Tihanyi.

Gőz Lászó az összdíjazás mértékéről is beszélt, ami 3 millió 375 ezer forint, ezt osztják szét a nyertesek között. A döntőbe jutott zeneszerzők kamara kategóriában: Balogh Máté Gergely, Bella Máté, Alessio Elia és Tornyai Péter. A nagyzenekari kategória döntősei: Alessio Elia, Horváth Balázs, Sándor László és Tornyai Péter. A pályázatra egyetlen női versenyző nyújtott be művet, a pályázók átlagéletkora 28,6 év, a legfiatalabb pályázó pedig 13 éves. A kiválasztott műveket döntő-gálakoncerten mutatják be nyilvánosan: a kamaradarabok szeptember 25-én a Budapest Music Centerben, a nagyzenekari művek pedig szeptember 26-án a Művészetek Palotájában csendülnek fel az MR Szimfonikusok előadásában, Vajda Gergely vezényletével. A szeptember 26-ai koncertet az MR3 Bartók Rádió és a Magyar Televízió is közvetíti.