Október 8-án Kaiser Ottó Testvérvárosok: Budapest−Firenze című fotókiállítása nyitja meg a magyar kulturális események sorát a firenzei Villa Finalyban. A kiállítás az előzetes program szerint Tarlós István budapesti főpolgármester nyitja meg. Egy nappal később a firenzei San Marco múzeum Michelozzo-könyvtártermében megnyílik a Corvin Mátyás és Firenze című kiállítás.
Másnap az Uffizi-képtárban a Magyar önarcképek az Uffizi Galériában című tárlat. Szintén október 10-én a képtárban Medgyesi Zsolt Junior Prima Díjas zongoraművész Liszt-koncertet tart.
Október 14. és 17. között konferencia zajlik a 2011-ben elhunyt Boskovits Miklós, a firenzei egyetem tanszékvezető művészettörténész professzora emlékére a firenzei német intézet szervezésében. A Mátyás király korát, a magyar reneszánsz kultúrát és a Mátyást és Lorenzo il Magnificót párhuzamba állító kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) és a vendéglátó San Marco Múzeum közös rendezésében valósul meg.
Vitéz Jánoson és Janus Pannoniuson kívül bemutatják azokat a firenzei humanistákat is, köztük Marsilio Ficinót, akik szoros kapcsolatot tartottak a budai udvarral. „Ez lesz talán az eddigi legszélesebb körű Mátyás-kiállítás, amelynek megrendezésére a 2008-as BTM-beli Mátyás-tárlatunk nyomán kaptunk meghívást Cristina Acidinitől, a firenzei múzeumok főfelügyelőjétől” − mondta Farbaky Péter, a BTM főigazgató-helyettese, a kiállítás egyik kurátora.
A firenzei tárlathoz az Egyesült Államok, Ausztria, Franciaország, Lengyelország, Németország, Magyarország, Nagy-Britannia, Olaszország, Svájc és a Vatikán harmincöt gyűjteményéből kölcsönöztek műtárgyakat.
A január 6-áig látható kiállításon lesznek corvinák, festmények, szobrok, érmek, építészeti töredékek, ötvöstárgyak, majolikák és fegyverek. Kiállítják a Magyar Nemzeti Múzeum féltett kincsét, Mátyás trónkárpitját, amelyet Firenzében szőttek a XV. században és most készült el a restaurálása.
A kiállításhoz csaknem négyszáz oldalas olasz nyelvű katalógus készült. „Az Uffizi-képtár évszázadokra visszanyúló történetében ez az első olyan kiállítás, amely a magyarországi művészet egy szegmensének bemutatását vállalja fel” − mondta Fehér Ildikó művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára, a kiállítás kurátora. A XVI. századtól kezdve a Mediciek, illetve a később megalapított Uffizi-képtár hozta létre a világ legnagyobb önarckép-gyűjteményét, amely jelenleg több mint ezerhatszáz darabból áll. Közöttük huszonhárom mű magyar festő alkotása, ezeket mutatják be önálló kiállítás keretében.
Az alkalomból az Uffizi megjelenteti a képek első kritikai katalógusát is olasz nyelven. A magyar nyelvű kiadást a magyar Külügyminisztérium támogatta az olasz−magyar kulturális évad alkalmából.
Az önarcképek között sok olyan festmény szerepel (Markó Károly, Nemes Eliza, Barabás Miklós művei), amelyek teljesen publikálatlanok, ismeretlenek, még a hazai művészettörténészek számára is. „Több portrénak korábban még a létezését sem sejtettük, több éves előkészítő munkálatok, levéltári kutatások eredményeként bukkantunk ezekre” − tette hozzá Fehér Ildikó.
