Tolsztoj tanításainak már a 19. század végétől több elkötelezett híve volt Magyarországon, Tolsztoj is érdeklődött Magyarország, a magyar értelmiség és a kortárs irodalom iránt. Nagyra értékelte például Tömörkény István írói munkásságát, és ismertek Szabó Ervin neki írott levelei is – mondta a szoboravatón Alekszandr Tolkacs orosz nagykövet. – Tolsztoj életműve bebizonyítja, hogy az erkölcsi elvek tájékozódási pontot jelentenek a közéletben, a politikában, az országok és emberek kapcsolatában. Műveiben azzal az igazságérzettel találkozunk, ami mai világunkból hiányzik.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, az alkotást adományozó Tolsztoj Társaság a Magyar–Orosz Együttműködésért Egyesület tiszteletbeli elnöke rámutatott, hogy a csereprogramok, a konferenciák, az orosz–magyar fordítótáborok jelzik, milyen erősek a civil kapcsolatok a két ország között. Emlékeztetett, hogy Magyarország volt a díszvendége a moszkvai nemzetközi könyvvásárnak és reményét fejezte ki, hogy Tolsztoj Oroszországa szeretettel fogja fogadni Petőfi Sándor tervezett szobrát is Moszkvában. Kiemelte, milyen nagy hatása volt Tolsztojnak az Anna Kareninát fordító Németh László műveire, gondolkodására, pedagógiai, népművelői törekvéseire.
Csomós Miklós oktatási és kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes arról beszélt: Tolsztoj felismerte, hogy a természet és a civilizáció harmóniája felborult, és az ember boldogtalan. Ezért nem az ember szabadságát kereste, mint Dosztojevszkij, hanem az ember boldogságát, és úgy vélte, ez a boldogság végül is saját lelkünk gyarapításában, tökéletesítésében van. Hitte azt is, hogy ez a boldogság nem létezhet transzcendens védettség nélkül.
A szobrászművész, Vaszil Roman elmondása szerint inkább Tolsztoj világlátását, erejét akarta ábrázolni, mint a szerző valóságos arcát. – Oldalról olyan hatást kelt a szobor, mintha gyötrődne, szemből Tolsztoj méltóságteljes arcát látjuk – hívta fel a figyelmet a szobrász. Szerinte a legtöbb alkotásán megfigyelhető ez a különbség, ami nem feltétlenül szándékosan, inkább intuíciók alapján alakul ki. – A szakáll aszimmetriája és a felfelé futó szignó is dinamizmust ad a szobornak, mintha emelkedne.
A bronzszobor különlegessége, hogy Vaszil Roman maga öntötte ki. Ez volt az első nagyobb alkotás, amit saját kezével készített el, ezt fotósorozattal is dokumentálta. Szerinte ha elég kedve és ereje van, a művész szinte bármilyen szobrot elkészíthet a saját műhelyében. A művész készítette Mádl Ferenc beregszászi emléktábláját is, ezt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán leplezték le egy évvel ezelőtt. A Tolsztoj Társaság elnöke, Szűcs Olga azt mondta: amellett, hogy jó művésznek tartják, azért kérték fel az ungvári alkotót a budapesti Tolsztoj-szobor elkészítésére, mert óriási érdeme van a magyar–orosz kulturális kapcsolatok ápolásában.
– A szobrot a Tolsztoj Társaság adományozta Budapestnek, a főváros a helyet és az őrzést biztosítja a műalkotásnak – mondta Szűcs Olga. A szobor felállítása kétéves munka eredménye, a társaság finanszírozta szponzorok hozzájárulásából és tagdíjakból. – Örülünk, hogy viszonylag kerek évfordulón, Tolsztoj szeptember 9-i, 185. születési évfordulójához közel avathattuk fel a szobrot – mondta Szűcs. A társaság kortárs orosz írók fordításával, műfordítóképzéssel, konferenciákkal próbálja előmozdítani az orosz–magyar kapcsolatokat. Műfordítói táborukat idén másodjára rendezték meg Lakitelken. Tavaly a Tolsztoj Társaság kezdeményezésére vette fel a városligeti sétány Tolsztoj nevét.
Tekintse meg képgalériánkat!
