A 13-14. században élt Yunus Emre költőről, filozófusról elnevezett török kulturális központ – amely az Andrássy út 62. szám alatt, közvetlenül a Terror Háza Múzeum mellett található – előadásokkal, koncertekkel, filmvetítésekkel, konferenciákkal, szemináriumokkal, festmény- és fotókiállításokkal várja azokat, akik érdeklődnek Törökország, a török nyelv, kultúra, művészet és történelem iránt.
Anyanyelvi tanárok bevonásával török nyelvtanfolyamokat indít, továbbá egyetemekkel együttműködve turkológiával kapcsolatos tudományos tevékenységeknek is otthont ad az intézmény.
Hayati Develi, a Yunus Emre Intézet elnöke a megnyitón azt mondta: a világ számos pontján működő kulturális központjaikon keresztül igyekeznek megosztani nyelvüket és kultúrájukat, mert ez segíti a békés egymás mellett élést. Úgy vélte, az Andrássy úton lévő kulturális központ megnyitásával új korszak nyílik a török–magyar kapcsolatépítésben.
Ömer Celik, Törökország kulturális és idegenforgalmi minisztere szerint a török–magyar barátság jelképe az új intézmény. A miniszter azt mondta: ha valahol a világban török kulturális intézet nyílik, ez egyben magyar kulturális intézet is, mert sok magyar turkológus vállalt szerepet a török kultúra fejlődése során.
Megemlítette Gül babát, akire a magyarok és a törökök közös szimbólumaként tekintenek a törökök. A dervis a megszálló török hadsereggel érkezett Budára 1541-ben, a sírja fölé emelt türbe zarándokhely a Magyarországra látogató törökök számára. – A török nép támogatta a magyarok szabadságért folytatott küzdelmét 1956-ban és 1989-ban. Törökországban őrzik Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc és Bartók Béla emlékét, ami azt bizonyítja, hogy igen nagy tiszteletet éreznek a magyarok iránt – fogalmazott a politikus, aki megköszönte, hogy „itt hagyott műemlékeiket” olyan gondosan ápolják Magyarországon.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a nyitóünnepségen szintén utalt rá, hogy az említett magyar nagyságoknak szobra áll Törökországban. Ő történelmi példaként arról is megemlékezett, hogy az 1876–1878-as orosz–török háború alatt a magyarok a törökök mellett álltak, a magyar diákok a törököket támogató tüntetéseket szerveztek, és küldöttséget is menesztettek Törökországba.
– A modern török tűzoltóságot Széchenyi Ödön alapította, az 1879-es szegedi árvíz idején pedig a török nép küldte a legnagyobb segítséget a károsult városnak – mondta Balog Zoltán. – Mondhatjuk, hogy a tűz és a víz is jelen van a két nép kapcsolatában – mondta a miniszter, és arra is emlékeztetett: Szigetváron Zrínyi Miklósnak és Szulejmán szultánnak is szobra áll.
Balog Zoltán úgy vélte, „a politika törékeny világ”, igazi stabilitást a kapcsolatokban a kultúra adhat. – Ezért is örülök, hogy ma egy kulturális intézetet avathatunk – mondta. Balog Zoltán beszélt arról is, hogy Törökország sokat tesz a magyarországi török műemlékek megőrzéséért, felújításáért. Közölte azt is, hogy Magyarország két kulturális szakdiplomatát küld Törökországba, és remélhetőleg hamarosan magyar kulturális intézet is nyílik Törökországban.
Az ünnepség napján nyílt meg a központban az Oszmán–magyar kapcsolatok dokumentumok tükrében című kiállítás, amely az intézet megfogalmazása szerint a múltban közös sorsot átélő két társadalom közötti toleranciát, barátságot és az együttélés kultúráját tükrözi. A tárlaton bemutatott 30 dokumentum közül a legrégebbi 1562-ből, a legújabb 1918-ból való.
