Szvetlana Alekszijevics a Szovjetuniót „alulnézetből”, a hétköznapi ember szemszögéből bemutató regényeivel vált világhírűvé. Az 1979–1989-es afganisztáni háborút feldolgozó − magyarul Fiúk cinkkoporsóban címmel megjelent − kötetéhez például több mint ötszáz mélyinterjút készített háborús veteránokkal és az elesett katonák hozzátartozóival. Interjúk alapján készült másik magyarul is megjelent kötete, A háború nem asszonyi dolog című munka, amelyet a Vörös Hadseregben harcolt nőkről írt.
A német könyvszakma legfőbb szervezetének, a német könyvkiadók és könyvkereskedők egyesülésének a díját az indoklás szerint legfőképpen azzal érdemelte ki, hogy nagyszerűen és alázattal írja le az oroszok, fehéroroszok és ukránok életkörülményeit és szenvedéseit.
Ez jellemzi a szovjet birodalom bukása után készült munkáit is, amelyek a szabadság és a jólét iránti beteljesületlen vágyakozás tragikus krónikái. Alekszijevics legutóbbi kötete augusztusban jelent meg Németországban, a mű a posztszovjet világ krónikája.
A díjazottat Karl Schlögel történész méltatta a vasárnapi ünnepségen. Az egyik legelismertebb német Kelet-Európa-szakértő a frankfurti Szent Pál-templomban elmondott beszédében kiemelte: Alekszijevics a kommunizmus életvilágának régésze, és egyetlen fegyverével, a szó erejével a posztszovjet diktatúrákkal is szembeszáll megindító bátorsággal és állhatatossággal.
Szvetlana Alekszijevics szerint a rendszerváltás óta eltelt évek mérlege néhány győztes és rengeteg vesztes. A 65 éves író ünnepi beszédében kiemelte: „Azt hittük, hogy a Szovjetunió bukása örökre eltemeti a kommunizmust, de kiderült, hogy ez a betegség krónikus.”
A szerző újságíróként és tanítóként dolgozott Minszkben. A háború nem asszonyi dolog volt az első könyve. A regény 1983-ban készült el, de csak 1985-ben, a Gorbacsov-féle peresztrojka kezdetén jelenhetett meg. Időközben a kötet miatt perbe fogták az 1941–45-ös háború emlékének megsértése vádjával, és elbocsátották állásából.
A rendszerváltás után a fehéroroszországi diktatúra kialakulásával ismét ellenzékivé vált, tíz évig nem is lakhatott hazájában, könyveit betiltották. 2010-ben visszaköltözhetett Minszkbe, de a munkái továbbra is indexen vannak, és csak Oroszországból behozott csempészáruként hozzáférhetők.
A német könyvkiadók és könyvkereskedők egyesülésének Békedíja az egyik legrangosabb civil kulturális díj Németországban. A könyvszakma csúcsszerve 1950 óta minden évben egy-egy olyan személy munkásságát ismeri el a 25 ezer euróval járó díjjal, aki kiemelkedő érdemeket szerzett a béke és a párbeszéd eszméjének érvényre juttatásában, mindenekelőtt az irodalomban, más művészeti ágban vagy a tudományban.
A díjat eddig többek között Karl Jaspers német és Leszek Kolakowski lengyel filozófus, Ámosz Oz izraeli és Ohran Pamuk török író kapta meg. Két magyar kitüntetett is volt már: 1991-ben Konrád György, 2004-ben pedig Esterházy Péter kapta meg az elismerést.
A díjátadó ünnepséget azért tartják a Szent Pál-templomban, mert 1849-ben ott fogadták el az első össznémet polgári alkotmányt. Az ünnepség a frankfurti könyvvásár utolsó nagyszabású eseménye volt. Az idén több mint ezren vettek részt a díjátadón, köztük Norbert Lammert, a Bundestag elnöke.
Bezárt a frankfurti könyvvásár
A korábbi évekhez képest valamivel kevesebb, összesen 276 ezer látogatót vonzott a vasárnap záruló frankfurti könyvvásár.
A világ legnagyobb könyvszakmai találkozójának idei díszvendége Brazília volt. A díszvendégi cím révén a szakma nemcsak a vásáron, hanem a felkészülési idővel együtt több évig nagy figyelemmel foglalkozik az adott országgal. A nemzeti stand vezetői szerint jól kihasználták a lehetőséget, Brazília előlépett az „irodalom-exportőr” országok közé, s így a könyvkiadási jogokból külföldről származó bevétel három év alatt 150 százalékkal nőtt.
A könyveladási statisztikák alapján a legsikeresebb brazil író, Paulo Coelho ugyan nem vett részt a vásáron, mert nem értett egyet a nagyjából 7 millió eurós költségvetésű brazil programmal, mindenekelőtt a frankfurti bemutatkozásra lehetőséget kapott szerzők listájával. A vitát időközben sikerült rendezni, így jövőre Coelho is képviseli Brazíliát Frankfurtban − mondta Jürgen Boos, a könyvvásár igazgatója.
A vásáron száz országból 7300 kiállító vett részt, a kiállítók az október 8-án kezdődött esemény keretében összesen csaknem háromezer rendezvényt szerveztek. Ezeken nagyjából 1500 szerző vett részt.
Magyarországot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) képviselte egy standdal, valamint a Balassi Intézet berlini kulturális intézete, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) külön standdal és programmal jelentkezett a vásáron. Az MKKE a magyar könyvtermés bemutatásával és szakmai kapcsolatok építésével, tárgyalások szervezésével, lebonyolításával foglalkozott. A CHB irodalmi programokat szervezett, a többi között bemutatta Tóth Krisztina, Darvasi László és Kemény István új német nyelvű kötetét.
A vásár másik magyar vonatkozású eseménye volt, hogy Terézia Mora magyar származású író kapta a Német Könyvdíjat. A Sopronban született, Berlinben élő szerző a Das Ungeheuer (A szörny) című regényével érdemelte ki a német nyelvterület egyik legrangosabb irodalmi elismerését.
A zsűri indoklása szerint a részben Magyarországon játszódó mű mélyen megrázó és stilisztikailag virtuóz útiregény a jelenkori Kelet-Európáról.
